Atlantisz mélyharangjai

Időmilliomos nyugdíjas vagyok. Körülnézek és gondolkodom. A macskám elé dobok egy szökdécselő játékot, és négylábú barátom alvást-evést-pihenést felejtve guvadt szemű eksztázisban kergeti az új alkalmatosságot. Annyi esze van, mondjátok. De mi, büszke kétlábúak vajon nem vagyunk képesek egymásnak ugrani vagy szelíden szívrohamot kapni egy félnótás kortársunk kijelentése vagy a focilabda öt centivel errébb vagy arrább suppanása miatt? Eközben rá sem hederítünk, hogy az ország utolsó állami tulajdonban levő vagyona maholnap kitántorog, az atomerőmű fejlesztését ellenlábas nélkül megkapja a sapkaosztogató szuperhatalom, annak nagykövete és ügyvivője úgy intézkednek Bukarestben, ahogy a szovjet komiszárok nem merészeltek volna, és egy nap arra ébredünk, Románia egy tágasabb Guantanamo, ahonnan (és ahova) csak úgy röpködnek a rakéták. (És örvendjünk, ha addig a cotroceni-i lakáj el nem küld egy bemelegítő háborúba Kína ellen.)

És dörgedelmesen harangoz Atlantisz a mélyben: 2050-re Magyarország elveszíti lakosságának mintegy tíz százalékát. Munkaképes lakosainak pedig húsz százalékát. Mi meg a tangabugyis EU-s firkászokkal és a budapesti falakra vizelő holland lumpenszurkolókkal foglalkozunk. Románia 15-16 millió polgárral, ha marad akkorra. Azok kik lesznek?

Olvasom a gyászjelentéseket – elhunyt egy nagymama, gyászolja két unokája. Öt kellene az egyszerű fennmaradáshoz. A természet nem tűri meg a légüres teret, azt valakik majd bepótolják. Kik? A tömbházunk melletti parkban gyerekek kergetőznek. Azaz fájdalmas nézni, hogy döcögnek egymás után. Három a négyből túlsúlyos. Ismerősöm fiacskája cukorbeteg, a másik kislánya mozgás- és figyelemzavaros. Az iskola tömi a fejüket soha nem használandó képletekkel, de normálisan élni, táplálkozni nem tanítja őket. Az egyházfelekezetek közül hány tanítja a Biblia egészségre vonatkozó alapelveit? Mintha benne sem lennének! Testi épségünket nem megőrizni kisebb bűn, mint csúfot űzni a lelkünkből? Albert Schweitzer, aki orvos, művész és teológus is volt, mondta: Jézus példázatában a pásztor nem a juhocska lelkét, hanem az egész juhot veszi a vállára.

Ébresztő, jóemberek. Mert az egykepolitikával, bulizással és egymás szétmarcangolásával az sem lesz, ki elsirasson.