Aranyszalag

Aktuális témájú, könnyed hangvételű, tűrhető terjedelmű elmefuttatás

Borbély Zsolt Attila

2019. május 07., 00:072019. május 07., 00:07

A magyar gasztronómia minőségelvű megújulása, amit a köznyelv gasztroforradalomnak nevez, szorosan kötődik Molnár B. Tamás gasztronómiai szakíró nevéhez, és az általa 2004-ben alapított Magyar Gasztronómiai Egyesület tevékenységéhez. Az egyesület által 2007-ben kibocsátott Kulináris Charta leszögezte, „az étkezési kultúra az ország civilizáltságának és általános kultúrájának egyik legfontosabb fokmérője. Kölcsönhatásban áll mezőgazdasággal, egészségüggyel, környezetvédelemmel, szakmák egész sorával, a közízléssel, az országimázzsal. Áthatja a társadalom egészét – mind szociális, mind gazdasági és kulturális értelemben. Az életünkről van szó. Elvárható, hogy az ország polgársága és az állam az ügy jelentőségéhez mérten kezelje a kérdést.” A chartát nemcsak szakmabeliek és borászok szignálták, hanem közéleti szereplők is mind a jobb-, mind a baloldalról.

A charta szellemében tevékenykedő egyesület azóta is aktív, a legjelentősebb szakácsversenyeket szervezi meg, hiánypótló könyveket ad ki, s nem utolsó- sorban megalapította az Aranyszalag minősítést, mely a francia Label Rouge mintájára a csúcsminőségű magyar alapanyagokat különbözteti meg az átlagosaktól és a silányoktól. Idén az Aranyszalag díj átadását egybekötötték az egyesület megalakulása 15. évfordulójának megünneplésével.

Az egyesület egyik jeles tagja, Takács Lajos nemrég nyílt étterme, a Kobuta biztosította az ünnepség helyszínét, ahol a legjelentősebb magyar séfek főztek az egybegyűlteknek, a nevek hosszan sorolhatók Huszár Krisztiántól Ádám Csabán át Palotai Csabáig. Az idei kitüntetettek: Bálint húsgalamb Dunaföldvár, szegedi Rubin paprika, Baumgartner Antal levegőn szárított mangalicasonkája, „Saliverzum” zöldség és salátakeverék.

Érdemes megjegyezni, hogy az Aranyszalag minősítés odaítélői nem „Belső-Magyarországban” (ahogy Maurer Oszkár nevezi a Trianonban magyar uralom alatt meghagyott országrészt), hanem Kárpát-medencében gondolkodnak: az első kitüntetettek között volt a parajdi só is. Minőségellenőrzés és eredetvédelem – ezek olyan kulcsszavak, melyek hozzájárulhatnának ahhoz, hogy az erdélyi vendéglátás és gasztronómia is felzárkózzon az anyaországihoz.