Áldozatra ma is szükség van

Kató Balázs szavalata után Balázs Antal fafaragó mester, a kopjafák készítője elmondta, jó, hogy van, akire rábízni e kopjafasort, utalva a mikós diákokra.
A vértanúságot szenvedett tábornokok 2011-ben elkészült kopjafájának mindegyike rejt most már egy-egy diónyi aradi földet Balázs Antal igyekezete folytán, aki ígérettel lépett a közösség elé: jövőre még négy kopjafát készít – már március 15-re: Kossuth Lajosnak, Petőfi Sándornak, Bem Józsefnek és Gábor Áronnak.

Nagy Zoltán elmondta, a vértanúk között volt magyar, német, osztrák, szerb, horvát és örmény, katolikus, evangélikus és pravoszláv, de mind mélyen hívő keresztény volt. Ilyés Zsolt plébános három vértanú hitről tanúskodó búcsúmondatát emelte ki, majd áldást kért a jelenlevőkre. A diákok elhelyezték koszorúikat, majd az emberek az Erzsébet-parkban levő 48-as emlékműnél is elhelyeztek egy-egy szál virágot a mártírok tiszteletére.

Vargyasi megemlékezés: „Isten és ember előtt becsülettel…”

Mint minden évben, idén is fejet hajtottak Vargyason 1848–49 mártírjai előtt. A méltóságteljes október 6-i megemlékezés a vargyasi unitárius templomban kezdődött, ahol Ilkei Árpád tiszteletes a magyar nép megpróbáltatásokkal, küzdelmekkel teli dicső múltjáról beszélt, arról a múltról, melyben bár számunkra sorscsapás sorscsapásra következett, s melyben sokan vesztünket akarták és várták, abból népünk, mint a tiszteletes fogalmazott, mégis nyereségesen, felemelt fejjel került ki.

„A csatavesztés ellenére az 1848–49-es szabadságharcunkat megnyertük, mert Isten és ember előtt azt becsülettel végigharcoltuk, a világ pedig rácsodálkozott a magyarra” – mondta.

Igehirdetése után vargyasi nyolcadikos diákok az Úrasztalán elhelyezett gyertyákat meggyújtva idézték fel rövid műsoruk keretében az aradi vértanúk és a szabadságharc áldozatainak emlékét, végül a vargyasi Dalárda tagjai is énekeltek. Ezt követően a megemlékezők rendezett sorban a vargyasi 48-as emlékműhöz vonultak, ahol Imets Lajos polgármester tartott rövid megemlékező beszédet, szavalt Imets Katinka, majd az emlékezők koszorúkat helyeztek el az emlékmű talapzatán.

„Hozzájuk méltónak kell lennünk!”

Kézdivásárhelyen a Nagy Mózes Elméleti Líceum udvarán, az aradi vértanúk és gyóntatópapjuk, Sujánszky Euszták Vetró András szobrász által készített plakettjei előtt emlékeztek a mártírokra. A házigazda tanintézmény pedagógusai és diákjai mellett a helyi Református Kollégium és a Határtalanul Program anyaországi résztvevői, a városvezetés, a Történelmi Vitézi Rend, a kézdivásárhelyi RMDSZ és a Kézdivásárhelyi Ifjúsági Szervezet képviselői fejezték ki tiszteletüket az áldozatot hozó mártírok előtt.

Pénzes Annamária tizedikes diák beszédében hangsúlyozta, a tizenhárom katonai vezető a magyar nép igazáért és a szabadságért küzdött. „Hatalmas hálával és tisztelettel tartozunk nekik ezért. Október hatodika emléke nem lesújt, hanem ösztönöz. Bátor emberek áldozták fel életüket egy nemzetért, ezért hozzájuk méltónak kell lennünk!” A X. A osztályosok az Illyés Gyula verseiből összeállított Ki népéért hal, már fel is támadott című dramatizált irodalmi előadást mutatták be, majd a kantai tanintézmény diákjai a líceum és a Református Kollégium közös zenekara kíséretében népdalokat adtak elő.

Megemlékeztek a fürdővárosban is

Kovásznán délután öt órától emlékeztek az aradi vértanúkra a belvárosi református templomkertben. A szervező Kovászna városi RMDSZ nevében Kopacz Levente köszöntötte a jelenlévőket, majd Orbán Judit református lelkipásztor olvasott igét.

Beszédében hangsúlyozta, hogy mennyire fontos lenne napjainkban is követnünk a 13 aradi vértanú erkölcsi magatartását, akik kivégzésük előtt is a hazaszolgálatot hangoztatták. A továbbiakban Tán­czos Szende, a Kőrösi Csoma Sándor Líceum történelemtanára idézte fel a történelmi eseményeket. A megemlékezés végéhez közeledve Péter Arthur római-katolikus plébános szólt az ünneplőkhöz, illetve hívta őket közös imára. Az ünnepi hangulatot a Boldog Apor Vilmos Gyermekotthon Sicton együtteseinek Kormorán-dalai, valamint a Kőrösi Csoma Sándor Líceum Diákszínpad színjátszó csoportjának verses énekes előadása színesítette.

A megemlékezések a Himnusz eléneklését követően koszorúzással zárultak mindegyik helyszínen.