Akire büszkék lehetünk

– Ákos, ahhoz, hogy fejlődjél, naponta mennyit kell gyakorolnod?

– Minél többet, de legalább 4–5 órát. Hat órakor a kollégiumban ezzel kezdem a napot, délután az iskolában folytatom.

– Kívülállónak ez soknak tűnik. A gyakorláson és tanuláson kívül jut még időd valamire?

– Igen. Hangversenyekre járok, és hétvégén sétálni szoktam kedvenc helyemen, a Margitszigeten, itthon pedig az erdőben.

– Hogyan viseled az otthonodtól való távollétet?

– Hiányzik a családom, és honvágyam is van, azonban erőt ad a tudat, hogy azzal foglalkozhatom, amit nagyon szeretek, és tanáraim segítségével előrehaladhatok az általam választott úton.

– Mi a végső célod?

– A középiskola elvégzése után felvételizni szeretnék a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre, álmom zongoraművésszé nőni, és ebben a minőségben járni a világot. Minél többet megtanulni és eljátszani a klasszikusok szerzeményeiből.

– Mit szeretnél elérni a fellépéseiddel?

– Átadni azokból a nemes érzelmekből, szép gondolatokból, amiket bennem egy-egy nagy mű kivált, és mindezzel örömet szerezni, valamint maradandó élményt nyújtani a közönségnek.

– Miként éled meg egy remekmű meghallgatását és előadását?

– Egy történet játszódik le közben a lelki szemeim előtt, ami nem biztos, hogy egybevág a szerző elképzelésével, de én sem törekszem arra, hogy a sajátomat a közönségre erőszakoljam. A szép és érzelmi mélységeket rejtő komolyzene iránti igény felébresztéséhez és táplálásához kívánok a képességeim és tudásom függvényében hozzájárulni.

– Kik a kedvenc szerzőid?

– Bach, Liszt, Chopin és Bartók.

– Hogyan telt a vakáció? Sokat gyakoroltál? Ilyenkor mennyi kihagyás engedhető meg?

– Ritka és értékes pillanatokban volt részem, mert az ünnepek alatt együtt volt a család, hiszen a Kolozsváron egyetemista testvérem is itthon tartózkodott. Mindemellett rendszeresen gyakoroltam. Legfeljebb egy nap hagyható ki, és ez is csak akkor, ha a közeljövőben nincs fellépésem. Ennél több ugyanis már visszaesést okoz.

– Ezek szerint zongoraművésszé nőni folyamatos lemondást követel. Tizennyolc esztendős fiatalemberként honnan meríted az erőt mindehhez?

– Nagyon szeretek zongorázni, ami nekem nemcsak munkát, hanem egyúttal kikapcsolódást és szórakozást is jelent, ezért a gyakorlást nem érzem megterhelőnek.

– Mit kívánsz magadnak az újesztendőben?

– Legyen gazdag fellépésekben és megmérettetésekben.