Aki hazatért

Visszatekintés (1960 – 2018) címmel, számos közéleti személyiség és szakmabeli, valamint az alkotó jelenlétében nyitották meg kedden, a Sepsiszentgyörgyön működő Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK), az augusztusban 81. életévét is elrúgó Paulovics László festő- és grafikusművész, színházi díszlet- és látványtervező életmű-kiállítását.

Vécsi Nagy Zoltán, az eseménynek otthont adó intézmény vezetőjének üdvözlő szavai után Antal Árpád András, a város polgármestere köszöntötte a szép számban egybegyűlteket, majd beszédes számadatok ismertetésével érzékeltette a kapuit 2012 őszén megnyitó EMŰK eddigi tevékenységét. Így kiderült, hogy a jelenlegivel együtt 70 tárlaton 3000 képzőművészeti munkát mutattak be a falai között, amelyekre hozzávetőlegesen 30 ezer látogató volt eddig kíváncsi. A központ állománya pedig 260 alkotással bővült.
Tardy-Molnár Anna, az ilyen és hasonló kiállítások megszervezésében 3. éve társszerepet játszó és azok anyagát biztosító Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) igazgatónője az együttműködés fontosságát emelte ki beszédében. Amint bevallotta, minden alkalomkor szeretettel és gonddal válogatják össze a termés legjavát, hiszen nem idegenekhez, hanem a tőlük távol lakó rokonaikhoz jönnek.
Paulovics László alkotásai a jelenleginél sokkal nagyobb teret kellene kapjanak a magyar képzőművészet értékei között. Annál is inkább, hogy mélyen átéli, és műveiben hűen visszatükrözi a magyar sorsot – fejtette ki Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, aki a tusványosi táborveréssel egybekötött tárlatmegnyitókon immár hagyományosan résztvevő.
Az augusztus 24-ig megtekinthető művek és létrehozójuk szakmai méltatása a kiállítás kurátorának, Szepes Hédi művészettörténésznek jutott. Ennek során megtudhattuk, hogy Paulovics László 1937-ben született Szatmárnémetiben, és művésszé a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán formálódott 1955–1961 között. 1985-ben a Német Szövetségi Köztársaságba emigrált, de 1997-ben már Szent­endrén találjuk, ahol azóta saját műtermében alkot. Méltatója véleménye szerint sajátosan egyéni felfogású és gondolatiságot sugárzó művek születnek a keze alatt.