Ajándék: Szeretnem téged

– A sorozat zárásaként a tavalyi Elhiszem adventi invokációnk adaptációját szerettük volna nézőink elé tárni, ami mint egy záró elemként lesz jelen az elmúlt, csodákkal teli hetek utolsó napján – fogalmazott Nánia Hanna, az előadás egyik szereplője és a rendező asszisztense. – A születés békéjét, csodáját, és legfőképpen örömét tükrözi ez az előadás, átitatva hálával, megnyugvással és szeretettel. Megkíséreltük azt a pillanatot megteremteni, ami egykor, a betlehemi istállót töltötte be, és igyekeztünk saját, esendő emberi jelenlétünkben felismerni az Isteni Gyermek jelenlétet. Mert a születés szentsége, ha jól figyelünk, mindannyiunkban élővé válhat, csak hagynunk kell elcsendesülni magunkat és a világot. Ezért is lett lételeme a Szeretnem téged című karácsonyi előadásnak a csend, az odafigyelés, a tiszta, gyermeki szeretet és Isten.

Bár szorította az idő, mindvégig egyetlen célért küzdöttek az alkotók és segítőik: hogy valami olyant alkossanak, ami megérinti az embereket, de a saját szívüket is.

– Az idei előadás a várakozás megszentelésének gyümölcséről, annak meghittségéről, valamint szívet melengető üzenetéről szól – mesélte Nánia Hilda, aki szintén szerepel az előadásban, és a rendező segédjeként dolgozott a produkció létrejöttén. – Úgy érzem, ezáltal egy kis mosolyt csalhatunk az emberek arcára, melegséget csempészhetünk a szívükbe, még ha csak virtuálisan is. Ez egy olyan ajándék, amelyből mindenki részesülhet, és amely egy kicsit közelibbé, igazibbá varázsolja a karácsonyt, még e nehézkes időszak ellenére is. Az egyszerű dolgokon keresztül igyekszünk megérinteni az emberek lelkét. Ha csak egy sor vagy aprócska dallam melegséggel tölti el a hallgatót, azt hiszem, az előadásunk elérte célját .

Az előadás apró gesztusokon, kis szeretetfoszlányokon át engedi megszületni a csodát. A csodát, amelynek titka az egyszerűségben rejtőzik, és csak arra vár, hogy megszülethessen a nézők szívében. Ez az előadás az apró részletein át szemlélve az őszinteséget és alázatot jelenti. Egyfajta módot arra, hogy a Megváltó a mi szívünkben is megszülethessen. Egy bizsergető érzést, amelytől kicsit gyorsabban ver a szívünk, mosolyra késztet, és gombócot ültet a torkunkba. Egy ajándékot, amely dalra fakasztja a lelket.

– A művészet gazdag, színes világa, kiemelkedően a minőségi zene, mindig képes voltak arra, hogy mélyen megérintse az ember lelkét – osztotta meg gondolait Baróthi Johanna, aki gyönyörű hangjával tette csodálatosabbá az előadást. – Már pici koromban éreztem ezt. Rendszerint karácsonykor felcsendültek a klasszikus zenék, dalok otthon, ahogy minden házban, és mi együtt énekeltünk. Csillogó szemeket láttam. Később többször is észrevettem, hogyha énekelek, magam is boldogabb vagyok, és másoknak is örömet szerezhetek ezáltal. Én úgy gondolom, hogy a zene iránti fogékonyság, a művészi tehetség isteni ajándék, amit azért kaptam, hogy örömöt adjak. Hálás vagyok ezért, és szívesen adom tovább. Ilyenkor közelebb érzem magamhoz Istent, mert Szent Ágostont idézve, „aki énekel, kétszeresen imádkozik.”

Harai Andrienn, az egyik alkotó így fogalmazott az előadással kapcsolatosan:

– Az idei ünnepi előadás arról szól, hogy bármennyire is nehéz ez az időszak, a karácsonyt mindenki át tudja élni, nem kell hozzá más, csakis ő maga. Úgy gondolom, így virtuálisan még azok is kaphatnak valamit az előadásunk által, akik nem ünnepelnek társaságban, és ők is átérezhetik a karácsonyt. Akárhányszor megnézem az előadásunkat, mindig más és más érzelem vagy épp emlék tör a felszínre.

Adrienn számára a felkészülési időszak rengeteg mindent adott. Felébresztette benne karácsony szellemét, meghozta az ünnepi hangulatot, amelynek nyoma sem volt a próbák kezdetéig.

– Mondják, hogy a karácsony a szív ünnepe. Azt hiszem, hogy a felkészülési időszakban nem csak a próbafolyamat adott számunkra feltöltődést és lelki erőt, hanem mi is adtunk: mindenki önmagát, tiszta szívből és teljes odaadással. Számomra a legnagyobb nehézséget az emberi arcok hiánya jelentette. A sok csillogó és megnyugtató tekintetet sajnos egy kamera nem pótolhatja. Hiányzott az a nézői energia és kisugárzás, amely máskor a figyelő szemeken keresztül ott ragyogott a színpad előtt – zárta gondolatait Hilda.
Kiss László színművész zárásként csak annyit fűzött az produkcióhoz, hogy számára őszinte szeretet, melegség, tiszta szépség, ünnep, igazság, fény, és maga Krisztus ez az invokáció. 

Az előadás szereplői:
Kiss László, Nánia Hanna, Nánia Hilda, Harai Adrienn, Nagy-Tarczali Regina, Nagy-Tar­czali Viktória, Ruszka Sándor, Kalányos Roland, Baróthi Johanna

Rendező:
Lung László Zsolt

Operatőr/Vágó:
Nagy Szabolcs