Ahogyan ők látják

A szenátor kiemelte, hogy 2021 első ülésszakában, Románia Parlamentjében 58 esetben tett fel kérdéseket, interpellált, vagy fogalmazott meg politikai nyilatkozatot, miközben az összes többi Kovászna megyei képviselő csupán 19 alkalommal tette ugyanezt. Ezek közül 8 a román diaszpórát érintő, 38 országos és 12 helyi érdekű felszólalás volt.

Az utóbbiak egyike az Európa Tanács 1201-es ajánlásának (1993) gyakorlatba ültetésére vonatkozott a Kovászna, Hargita és Maros megyék egy részében számbeli kisebbségben élő románok és reprezentatív szervezeteik esetében. A politikus kérésünkre történt pontosításából ugyanakkor kiderült, ezeket pozitív diszkriminációban részesítené. Így például egy tanuló esetén is működtetné a román tannyelvű osztályt.

Az országos szinten számbeli kisebbségben élő magyar kisebbség pozitív diszkriminációja pedig szerinte már megtörtént, hiszen képviseltetve vagyunk minden állami intézményben és a kormányban is. Ez őt nem zavarja, csupán elvárja, hogy a Kovászna, Hargita és Maros megyei románok azonos bánásmódban részesüljenek. Annál is inkább, hogy a statisztikai adatok arra figyelmeztetnek, ebben a régióban az ország többi részéhez képest nagyobb arányban fogy a románság, amit a jövő évi népszámlálás is igazolni fog. És e folyamatot az RMDSZ románokat sújtó diszkriminatív politikája okozza, mert aki nem tud magyarul, az itt nem érvényesülhet, így kénytelen elköltözni. Állítását egy gyergyószentmiklósi példával támasztotta alá, ahol román volta miatt tanácsoltak el valakit a polgármesteri hivataltól.

Nemzetiségi jogokról lévén szó megkérdeztük, hogy miként vélekedik egy magyaroknak járó hivatalos ünnepnapról? Az egyetlen romániai kisebbség vagyunk ugyanis, amelynek nincsen. A szenátor válaszában rámutatott, ez valószínűleg a románoknak fájó sebet okozó március 15-hez való ragaszkodásunk miatt van így. De különben is, a magyar közösség képviseletét ellátó RMDSZ miért nem javasolta az ünnepnapot? – kérdezett vissza. Sok csűrés-csavarás után végül megtudhattuk, hogy amennyiben mindkét fél számára elfogadható évfordulót sikerül találni, elvileg nincsen kifogása a hivatalos magyar ünnep bevezetése ellen.

A medvék okozta egyre súlyosabb gondokhoz való viszonyulását firtató kérdésünkre válaszolván kifejtette, a populáció túlnépesedése valóban sok bajt okoz a Kárpátok környékén lakóknak, de az erdőirtással és az erdei gyümölcsök begyűjtésével mi is hozzájárultunk ehhez. Le kell csökkenteni tehát a létszámukat, azonban azt is meg kell vizsgálni, hogy mi vezetett az áldatlan helyzet kialakulásához. A medvék eltávolítását és annak módját célzó döntések meghozatali jogát helyi szintre utaló kormányhatározatot viszont teljesen elhibázottnak tartja.

Megtudhattuk továbbá, hogy Románia Parlamentjében, a hadsereg által Sepsiszentgyörgyön birtokolt lőtér tulajdonának megőrzését és rendeltetésszerű használatát szorgalmazta. Miért? – tettük fel az újabb kérdést, megjegyezvén, hogy ez ki sincs használva, miközben a mellette fekvő közös temető helyszűkével küzd. Válaszában a politikus rámutatott, hogy kihasználva azért nincs, mert a helyi tanács minden törvényes alapot nélkülözve megtagadja az erre vonatkozó engedély kibocsátását. A temető bővítését nem akarják megakadályozni, viszont a lőtér felszámolásával sem értenek egyet. A helyszín elcserélésével viszont igen, és várják a polgármesteri hivatal erre vonatkozó javaslatát. Végül felvetődött a Szakszervezetek Művelődési Házának a kérdése is, amire visszatérünk.