A szülők felelőssége az oltás

Fel lehet és fel is kell számolni a kanyarót és rózsahimlőt Romániában, ehhez azonban arra van szükség, hogy mind a szülőket, mind az egészségügyi alapellátásban dolgozókat megnyerjék az oltási programoknak – hangsúlyozta Jakab Zsuzsanna, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Regionális Irodájának igazgatója csütörtökön Bukarestben, az Oltás mint közegészségügyi kérdés című konferencián.

Rámutatott: Romániában immár csaknem 4900 kanyarós esetet regisztráltak a betegség tavaly januári megjelenése óta, a járvány pedig már 23 halálos áldozatot követelt az országban. Hozzátette: az esetek 97 százalékában bebizonyosodott, hogy olyanok fertőződtek meg, akik nem kapták meg a védőoltást, a kanyaró felszámolásának tehát alapfeltétele, hogy Románia az átoltottsági szintet a WHO által ajánlott 95 százalékra emelje.

Az idei év első két hónapjában már több mint 1500 kanyarós megbetegedést jegyeztek fel 14 európai országban, az esetek 46 százalékát pedig Romániában regisztrálták, ahol az utóbbi években elharapózott oltásmegtagadás miatt a lakosság oltottsági aránya a korábbi 97-ről 80 százalék alá csökkent.

A szakember üdvözölte, hogy Bukarest oltástörvényt készül elfogadni, amely kötelezővé tenné a védőoltást az iskolai beiratkozás előtt. Rámutatott: változtatni kell a szülők hozzáállásán, meg kell győzni őket arról, hogy az oltás „a legjobb befektetés” a gyermekek jövője szempontjából, a vakcinák biztonságosak, nem kell félniük tőlük.

A Sorin Grindeanu miniszterelnök részvételével megrendezett tanácskozás után Florian Bodog egészségügyi miniszter újságírók előtt cáfolta, hogy az oltástörvény közvitára bocsátott tervezete „börtönbe küldené” a vakcina beadását megtagadó vagy elmulasztó szülőket. Másfelől úgy vélekedett, hogy kiskorú veszélyeztetéséért marasztalhatók el azok a szülők, akik oltásellenességükkel halálos veszélynek tesznek ki gyerekeket. Felhívta a figyelmet: a kanyaróban megbetegedett beoltatlan gyerekek sok esetben alig néhány hónapos csecsemőket is megfertőztek, akik koruk miatt még nem is kaphatták meg a védőoltást, és közülük többen belehaltak a betegségbe.

A hatályos Btk. háromtól hét évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azt a szülőt vagy gyámot, aki bántalmazással vagy bármilyen intézkedésével súlyosan veszélyezteti a rá bízott kiskorú fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődését.

Az oltásokat szabályozó új törvény tervezete nem tartalmaz a szülők megbüntetésére vonatkozó kitételeket, de ha egy gyermek amiatt hal meg, mert a szülő úgy döntött, hogy nem oltatja be, akkor a szülő bíróság elé állítható a gondozásában lévő kiskorúval szembeni rossz bánásmód miatt – szögezte le a tárcavezető.

A szaktárca vezetője kifejtette, rossz bánásmód miatt a már érvényben lévő jogszabályok értelmében bíróság elé állítható a szülő, ha az általa megtagadott oltás miatt a gyermek megbetegedik és meghal. Az új vakcinatörvényben viszont nincs a szülők vagy gyámok szankciójára vonatkozó kitétel. Bodog szerint az egészségügyi tárca által javasolt törvénytervezet csak az állammal és a minisztériummal szemben ír elő szankciókat.

„Nem hiszem, hogy egy felelősségteljes orvos vagy szülő – társadalmi helyzetétől függetlenül – azt állíthatja, hogy az oltás káros a gyermekre nézve. Vannak helyzetek, amikor orvosi szempontból ellenjavallt a vakcina beadása, de ezeket a helyzeteket a törvény nevesíti” – mondta a miniszter, aki szerint a közvita alatt lévő projektet szakemberek dolgozták ki, és a törvény csak abban a pillanatban fog életbe lépni, amikor biztosítani tudják a teljes oltóanyagkészletet.