A sokoldalú művész

Marton-Lichtfusz Katalin házigazda meleg szavú köszöntője után a szervező Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi fiókjának vezetője, Szebeni Zsuzsa idézte fel a Budapesten született, de háromszéki gyökerekkel rendelkező művész megvalósításokban gazdag életútját. Nem véletlen tehát, hogy hűséges tagja volt az erdélyi származású alkotókat a magyar fővárosban összefogó Székely Körnek, Kiss Manyival és Ignácz Rózsával együtt.

Köpeczi Bócz István az Iparművészeti Iskola ötvös szakán, Pál Lajos tanítványaként szerzett művészeti bizonyítványt (1938). Diplomát a Magyar Iparművészeti Főiskola festő szakán és a Pázmány Péter Tudományegyetem művészettörténet karán kapott 1945-ben. Mesterei Aba Novák Vilmos, Bernáth Aurél, Elekffy Jenő, Szőnyi István voltak. A Magyar Iparművészeti Főiskola és a Magyar Képzőművészeti Főiskola grafikai tanszékének tanáraként (1945–1951) több neves alkotó kiteljesedéséhez járult hozzá.

Színházi és plakáttervezői munkássága az 1950-es években kezdődött, 1951-ben az Úttörő Színház, 1952–1954 között az Ifjúsági Színház, 1954–1956-ban a Petőfi Sándor Színház és 1956–1978 között a Madách Színház látványtervezője volt. Az 50-es évek közepén kezdett foglalkozni a magyar játékfilmek grafikus plakátjainak tervezésével is. Többek között Fábri Zoltán Körhinta (1955), Hannibál tanár úr (1956) és Édes Anna (1958) című filmjeit is az ő művei népszerűsítették.

Színházi tervezőművészként 112 előadás jelmez- és 155 díszlet-, valamint látványterveit álmodta színpadra. Így Németh László A két Bolyai, Shakespeare Vízkereszt, vagy amit akartok és III. Richard, valamint Tamási Áron Énekes madár és Csalóka szivárvány darabjainak színrevitelében is közreműködött.

Beállítottsága és elvei okán nem tartozott a kommunizmus kedvencei és kegyeltjei közé, ezért annak bevezetése után a gyerek és ifjúsági irodalom, valamint képzőművészet terén tudta csak a grafikai tehetségét kamatoztatni. Ezáltal viszont felcseperedő nemzedékek egész sorának a szívébe lopta be magát. Például az első magyar gyermekenciklopédia köteteinek, valamint Herman Melville Moby Dick, Szántó György A boszorkány, Rónaszegi Miklós A sánta bölény és Kőszegi Frigyes Élet az őskorban címet viselő könyvének az illusztrálása is az ő nevéhez fűződik. Ugyanakkor a Magyar Televízió nagy sikerű játékfilmjeinek a látvány- és jelmeztervezője volt.