A pénz itt maradhatna

Sok sepsiszentgyörgyi Brassóban költi el a pénzét, panaszkodnak a háromszéki vállalkozók. Ám meglepő módon a szomszédos nagyvárosból is jönnek ide vásárolni. Miért és hogyan működik ez a jelenség, próbáltuk megtudni az érintettek faggatásával.
A Sapientia-egyetemnek a Háromszéki Közösségi Alapítvány (HKA) által felkért oktatói, Telegdy Balázs és Nistor Laura tanulmányukban arra a következtetésre jutottak, hogy létezik ugyan a szentgyörgyiek brassói nagy plázákba való „migrálása”, de saját közösségünk tagjai a románoknál kisebb mértékben hódolnak e szokásnak.
– A magyarok esetében a hűség és tradíció foghatja vissza a lendületet, még ha ez nem is tudatosul mindenkiben. Azoknak, akik jövevények e vidéken, szélesebb a mozgáskörük – fejtegette a jelenséget Bereczki Kinga, a HKA igazgatója.
Szerinte jó lenne, ha a vállalkozók viszonoznák is a hűséget. A minap az egyik üzletben látta monitoron futni a „mulțumim”-ot, ami nagyon szép, de a magyar embe­rekhez nem kellene szólni? – teszi fel a költői kérdést.
A nagyvárosba irányuló bevásárlóturizmust nagyon sok megkérdezett igazolta, többen közülük rendszeresen járnak maguk is, a Coresi bevásárlóközpont parkolója hétvégén tele van Kovászna megyei rendszámú autóval, tanúsították. A Decathlon sportszer-áruház is kedvelt célpontja a megyénkbelieknek. Nálunk ez a piaci szegmens nagyon alulreprezentált, igaz, amíg léteztek hasonló profilú üzletek, addig sem virágzott ez a fajta kereskedelem, akkor is inkább Brassóban vásároltak a szentgyörgyiek, mondja egy volt üzlettulajdonos. Nagy elektronikai cikkek, értékesebb áruk vásárlásánál pedig előfordul, hogy több száz lejes spórolás is indokolja a brassói utat, bizonygatják többen ismeretségi körömből.
A szentgyörgyiek árérzékenysége közismert dolog, erről így vélekedik Bereczki Kinga: az olcsóság keresésével a jövőnket számoljuk fel, mert így csak a multik maradnak a piacon. Aki ma egy kicsivel többet fizet a helyinek az egészséges élelmiszerért vagy az emberbarát szolgáltatásért, az a gyermeke jövőjére fizet be. Így lesznek munkahelyek és helyi gazdaság a jövőben is, részletezte.
A Sugás áruház egyik ruházati részlegén az elárusítónő igazolta a fordított jelenséget: hétvégeken valóban nagyon sok a brassói vásárló. – Olyan árucikkeket keresnek, ami náluk nincs, de értékelik, hogy itt nincs zsúfoltság, több idő jut rájuk, kedves a kiszolgálás.
Ugyanezt a cipőrészlegen is megerősítették, hozzátéve, a kliensek sokszor rákérdeznek arra is, milyen vendéglőt ajánlanak nekik. Ami pedig az árakat illeti, a tulajdonos szerint „nálunk ugyanazt a minőséget sokkal olcsóbban lehet megkapni, mint Brassóban, szentgyörgyi fizetésekhez szabott áraink vannak, városnapokkor is rengeteg brassói, bukaresti vásárlónk volt”.
Abban mindenki egyetért, hogy nemcsak a bevásárlás, hanem a változatosság, a szórakozás iránti igény is mozgatja a városok között az embereket. És azért növekvő számban akadnak olyanok is, akik tudatosan helyben költik a pénzüket, támogatva a háromszéki gazdaságot. <<