A párizsi tüntetők tíz százaléka került őrizetbe

A szombati, negyedik tiltakozónapon országszerte 136 ezren vonultak utcára, hasonló számban, mint a december 1-jei megmozdulás során. Párizsban mintegy 10 ezren tiltakoztak.

Nicole Belloubet igazságügyi miniszter tájékoztatása szerint a párizsi ügyészségnek mintegy ezer esetet kell kivizsgálnia, közülük száz kiskorúakat érint. A fővárosban őrizetbe vettek nyolcvan százaléka nem párizsi, hanem vidékről érkezett.

Párizsban az előállítások már szombat hajnalban, a tüntetések előtt megkezdődtek, de a miniszter tagadta, hogy azok a tiltakozó akciók megakadályozására szolgáltak volna. A tárcavezető elmondta, hogy vagy valamilyen szabálysértés esetén vagy pedig - az ultrajobboldali szélsőségesek esetén - előzetes vizsgálatok következményeként állították elő a rendőrök a tiltakozókat.

Rémy Heitz párizsi főügyész jelezte, hogy a vádhatóság nem fogja büntetlenül hagyni a szombaton Párizsban elkövetett bűncselekményeket. A gyanúsítottak többségét gyorsított eljárásban állítják bíróság elé, vasárnap estig 278 ember ellen indult eljárás, 494 esetben viszont figyelmeztetéssel lezárták az ügyet.

A főügyész szavai szerint a párizsi vádhatóság "határozott és pedagógiai jellegű, gyors válaszokat" kíván adni a zavargásokra.

A most előállított emberek profilja hasonló azokéhoz, akik december 1-jén garázdálkodtak, törtek-zúztak, autókat borítottak és gyújtottak fel, barikádokat építettek, kirakatokat törtek be Párizsban: többségében 40 év alatti, büntetlen előéletű, vidékről érkezett férfiak. Hangadók az ultrajobboldali és az ultrabaloldali szélsőségesek voltak, de egészen fiatalok is akadtak a zavargások résztvevői között, akik elsősorban üzleteket fosztogatni érkeztek Párizsba.

A francia elnöki hivatal közben bejelentette, hogy Emmanuel Macron államfő hétfőn 20 órakor tart televíziós beszédet. A köztársasági elnök több mint egy hete nem szólalt meg az ügyben.

Az elnök "konkrét és azonnali" intézkedéseket fog bejelenteni Muriel Pénicaud munkaügyi miniszter szerint, aki ugyanakkor kizárta, hogy a minimálbér nettó 1200 eurós összegét jövőre az infláción felüli mértékben megemelnék.

A köztársasági elnök hétfő délelőtt fogadja a szakszervezetek és a munkáltatói szervezetek képviselőit, a helyi választott képviselők egyesületeinek vezetőivel, valamint a szenátus és a nemzetgyűlés elnökeivel együtt.

A sárgamellényesek többsége a vidéki alsó középosztály bérből és fizetésből élő rétegéhez tartozik, és igazságtalannak tartja a kormány szociális és adópolitikáját, amely ellen három hete kezdődtek országszerte tüntetések a közutakon épített úttorlaszok mentén. A francia kormány - eleget téve a sárgamellényes mozgalom legfőbb követelésének - a múlt héten bejelentette, hogy eltörli az üzemanyagadó jövőre tervezett emelését és életszínvonal-megőrző intézkedésekkel helyettesíti azt, de a tüntetők ezt már kevésnek tartják, és egyre több szociális jellegű követelést támasztanak.

(MTI)