A népszámlálással kapcsolatos tájékoztatási kampányt indít az RMDSZ

Az RMDSZ elnöke szerint a népszámlálás olyan közösségi ügy, amelyben mindenki tud segíteni. Hozzátette: hatékony és korrekt népszámlálást szeretnének, melynek során a magyar embereket korrektül számba veszik. Egyben arra kérte a magyarokat, hogy bátran vallják meg etnikai, vallási hovatartozásukat, anyanyelvüket. A most közölt adatok ugyanis a következő tíz évben többek között a nyelvi jogok biztosításának az alapját is képezik.

A politikus hozzátette: az RMDSZ olyan önkénteseket is toboroz, akik segítenek a lakosságnak a népszámlálás első szakaszában, amelyben az online kérdőív személyes kitöltésére nyílik lehetőség. Fontosnak nevezte, hogy minél több adat az önkitöltős időszakban kerüljön be a népszámlálási adatbázisba, ha ugyanis nincsenek közvetítők, nem csúszhatnak be hibák.

Horváth Anna ügyvezető alelnök, az országos népszámlálási munkacsoport vezetője elmondta: a munkacsoport tavaly szeptemberi megalakulása óta megyei munkacsoportokat alakítottak. Az a céljuk, hogy minden olyan településen megszervezzék a segítségnyújtást, a tájékoztatást, ahol ötvennél több magyar ember él. A korábbi népszámlálás adatai szerint 1239 ilyen településről tudnak.

Horváth Anna hozzátette: a romániai magyarok harmadrésze él olyan településen, amelyet nem magyar elöljáró vezet, ezeken felértékelődik az egyházi, oktatási, civil partnerek szerepe, hiszen itt a népszámlálás második szakaszában lehet, hogy olyan számlálóbiztos kopog be, aki nem tud magyarul. A munkacsoport vezetője a 250-300 ezerre becsült, külföldön tartózkodó romániai magyar elérését tartotta nagy kihívásnak.

Barna Gergő szociológus, a magyar népszámlálási kampány lebonyolításával megbízott Közpolitikai Elemző Központ Egyesület elnöke elmondta: március 14-én kezdődik, és két hónapig tart a népszámlálás önkitöltős szakasza. Megjegyezte: a kérdőív magyarul is elérhető lesz, de meglehetősen bonyolult kérdésekre kell válaszolni, ezért arra számítanak, hogy a romániai magyaroknak csak mintegy 15 százaléka fogja tudni kitölteni a saját adatlapját. Arra biztatják azokat, akik ezt sikeresen megtették, hogy vállalják még valaki adatainak a bevezetését. Ha ezt mindenki megtenné, harminc százalékra lehetne emelni az önkitöltéses regisztrációt.

A szociológus ezt azért tartotta fontosnak, mert valószínűsítette, hogy a lakosság egy részét sem az önkitöltős szakaszban, sem a kérdezőbiztosok által nem sikerül elérni. Azoknak az embereknek az adatait, akik szerepelnek a különböző adminisztratív (adóhivatali, nyugdíj-, egészségbiztosítási vagy egyéb) adatbázisokban, a népszámlálás egy későbbi szakaszában adják hozzá az adatbázishoz. Az ebben a szakaszban gyűjtött adatok azonban már nem térnek ki a személyek nemzeti, vallási hovatartozására, anyanyelvére.

Barna Gergő elmondta: a népszámlálás során a 2021 december 1-i helyzetet kell rögzíteni. Akik azóta születtek, nem kerülnek be az adatbázisba, akik viszont azóta haltak meg, azoknak az adatlapját ki kell tölteni. Hozzátette: a külföldön tartózkodók közül - a módszertani utasítások szerint - azoknak az adatait kell rögzíteni, akik kevesebb mint egy évvel ezelőtt mentek el, illetve akik azt tervezik, hogy egy éven belül visszatérnek a szülőföldjükre.

A szociológus a kockázatok között említette, hogy lesznek olyanok, akik az előtt feladják a kérdőív kitöltését, mielőtt eljutnának a nemzetiségre, vallásra és anyanyelvre vonatkozó kérdésekig, és a kérdezőbiztos se keresi már őket. Azt is megjegyezte: a romániai társadalomban fokozott a bizalmatlanság a hatóságokkal szemben, ezért megtörténhet, hogy sokak adatait az adminisztratív adatbázisokból kell pótolni.

Újságírói kérdésre Kelemen Hunor elmondta: ha a népszámlálás hatékonysága 90 százalék alá megy, és az adatok több mint tíz százalékát vezetik be más adminisztratív adatbázisokból, amelyek nem jelzik a nemzeti hovatartozást,  akkor az sem kizárt, hogy a romániai magyarok száma a statisztikában egymillió alá esik.

(MTI)