
Mitől lenne hitelesebb egy volt szekus által írt „hivatalos” jegyzőkönyv, mint az, amit a kommunizmus börtöneinek túlélői elmondanak – vetették fel a tusnádfürdői Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor 29. kiadásán A múlt jövője – emlékezetpolitika a kommunizmus bukása után három évtizeddel című panelbeszélgetés résztvevői.
2018. augusztus 03., 00:212018. augusztus 03., 00:21
Mitől lenne hitelesebb egy volt szekus által írt „hivatalos” jegyzőkönyv, mint az, amit a kommunizmus börtöneinek túlélői elmondanak – vetették fel a tusnádfürdői Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor 29. kiadásán A múlt jövője – emlékezetpolitika a kommunizmus bukása után három évtizeddel című panelbeszélgetés résztvevői.
A kommunista múlt feltárásában – mint igen sok másban – a lengyelek járnak élen. Lukasz Kaminski, az Európai Lelkiismeret és Emlékezet Platform elnöke elmondta: a ’90-es évek elején, amikor elkezdődött a feltáró munka, nemigen mutatkozott érdeklődés, főleg a történelmi részek után nem, mert sokkal „fontosabbnak” ítélték a napi eseményeket.
– A ’90-es évek végén, a második Szolidaritás-kormány idején a politikusok egy része rájött, hogy nem lehet megérteni a jelenlegi folyamatokat, sem a gazdasági és még annyira sem a szociális folyamatokat, ha nem ismerjük a múltat, így aztán „magas szinten” is prioritás lett a közeli és távolabbi múlt megismertetése – mondta a professzor.
A diákokkal folyó munkában alternatív módszereket vezettek be, például keressenek egy áldozatot a környezetükben, hiszen a személyes példa mindennél jobb, és ott „nem csak tényeket, hanem érzelmeket is találtak”. Ez most még sokkal fontosabb, hiszen a mai fiatalnak már nem igazán fontos az, amit a könyvekben írnak.
Az áttörést a nagy médiaérdeklődésnek örvendő exhumálások hozták meg, ahol az emberek saját szemükkel látták a szétvert koponyákat, a minden jel nélkül eltemetett embereket, akik valódi hősök voltak, és akkor feltették a kérdést: erről miért nem tudtunk, kik voltak ezek az emberek?
– Minden megemlékezés lehetőséget teremt az azonosulásra, de ennek meg kell adni a formáját. Ki kell használni a rendelkezésre álló csatornákat, a képi világot, internetet, az interaktív eseményeket, mert erre a fiatalok is „vevők”. Személyes példát kell keresni, hiszen a hollywoodi filmek sem nagy elméletekről szólnak, hanem személyes történeteket dolgoznak fel – hangoztatta Földváry Réka, a magyar Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke.
Benkő Levente történész, újságíró felvetette, egyáltalán nem biztos az, hogy jó esetben a levéltárban hozzáférhető „hivatalos” jegyzőkönyvek, amit nagy valószínűséggel egy vallató tiszt vetett papírra (aminek egy részét lehet, hogy szó szerint kiverték a fogolyból, másik részét esetleg maguk toldották a vallomáshoz) hitelesebbek lennének, mint az ún. oral history, az, amit a kommunizmus börtöneinek túlélői elmesélnek. Természetesen ebben is lehetnek szubjektív „beütések”, hiszen saját emlékezeten keresztül „szűrik meg” az információkat, lehet, hogy lényegtelen dolgok kapnak hangsúlyt, és fontos dolgok kimaradnak, de ezek hatása aligha lehet „ferdítőbb jellegű”, mint a szekus tiszté. A legszerencsésebb talán a két forrást egymásra vetítve használni.
A szakemberek egyetértettek abban, hogy különösen újkori-jelenkori történelmünket az újonnan előkerülő tények alapján „időnként újra kell írni”.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!