A mi városunk, a mi felelősségünk 3.

Mint az mostanában igen „divatos” lett, a tervek elkészítését egy konzultáció előzte meg. Ebben, január 25-e és március 17-e között felkerestek 570 lépcsőházat képviselő lakószövetséget (összesen 942 lépcsőház van – ez nagyjából 60%), és lekérdeztek egy 26 pontos kérdőívet, kezdve a zöldövezetektől a parkoláson át a liftekig. Az említések száma szerint a lakótársulások adminisztrátorai által megjelölt három legsúlyosabb probléma a parkolóhelyek hiánya, a fák nyesése, esetleg kivágása és a laká-sok hőszigetelése.

A parkolóhelyek egyre nagyobb problémát jelentenek, hangzott el, az elmúlt öt évben 4500-zal szaporodott a személyautók száma a megyeszékhelyen.
– Ha – nagyon szűken számolva – úgy tekintjük, hogy egy személygépkocsi leparkolásához tíz négyzetméter szükséges, ez 4,5 hektárt jelent. Ennyivel kellett volna növelnünk a parkolók területét. Ennyi terület egyszerűen nincs, már ha nem akarjuk a parkokat és zöldövezeteket felszámolni – mutatott rá Tóth-Birtan Csaba alpolgármester.

Antal Árpád „megdöbbenve tapasztalta”, hogy még 2020-ban is, amelyik „olyan év volt, amilyen”, hétszázzal nőt a személygépkocsik száma Sepsiszentgyörgyön.
– Szó szerint nem igaz, hogy nincs ennyi közterület, csak ahol van, ott nincs igény parkolóra, ahol pedig van igény, különösen a tízemeletes tömbházak között, ott annyi hely sincs, hogy esetleg emeletes parkolót tudjunk építeni – részletezte a polgármester, aki „nem látja a megoldást”, ha nem áll meg ez a tendencia.
A második helyen – némi meglepetésre – a tömbházak közé ültetett fák problémája került. Elmondták: a ’80-as években épített tömbházak köré sok esetben fenyőfákat ültettek, amelyek azóta hatalmasokra nőttek, több helyen már a negyedik emelet elől is takarják a napot. Sokszor egyetértés van, hogy ezeket ki kellene vágni, és fiatalabb fákat ültetni, de amikor kiderül, hogy ennek költsége három-négyezer lej, a felső emeleten lakóknak már nem lesz annyira sürgős – mondta el Magyarósi Imola. Zsigmond József szerint itt léphetne be az önkormányzat, amelynek hivatalból kötelessége – különösen a veszélyesnek ítélt fák esetében – eljárni, akár a költségek teljes átvállalásával.

A harmadik helyre a panelházak szigetelését sorolták. Ez egykor „nagyon sikeres program” volt, de aztán „mindenfélével megvádolták az adminisztrátorokat”, ezért abbamaradt – emlékeztetett Tóth-Birtan Csaba.
– Jelenleg 160 lakás pályázott sikeresen hőszigetelésre, de mi azt szeretnénk, hogy egy 2030-ig kifutó program keretében az összes panelházat szigeteljük az Európai Unió aktuális irányelveinek megfelelően, ami az energiahatékonyságot és a károsanyag-kibocsátást illeti – mondta az alpolgármester. Hozzátette: tájékoztató kampányra is igény lenne, hogy a lakók ne csak azt lássák, mennyibe kerül most a szigetelés, hanem azt is, hogy mennyivel lesz kisebb a fűtésszámla a következő években.