A Mester köszöntése

Bensőséges és megható ünnepség keretében köszöntötték 80. születésnapja alkalmából Jánosi József néptáncost, koreográfust és néprajzkutatót egykori tanítványai, munkatársai, barátai, tisztelői, leányai és unokái vasárnap délután a Háromszék Táncstúdióban. Az ünnepeltet születésnapi népdalt énekelve fogadta a jelenlévők népes tábora, akik között volt és jelenlegi táncos, énekes, zenész, valamint kórista is szép számmal akadt. 

Elsőként a szervezést Virágh Endre táncoktatón keresztül lebonyolító Kovászna Megyei Művelődési Központ vezetője, Imreh-Marton István köszöntötte, szemmel láthatóan meghatódva az ünnepeltet. A házigazda tisztjét dr. Péter Sándor nyugalmazott tanár töltötte be, aki egymás után szólította a Mesterhez valamiképpen kötődőket, köztük az egykori táncostársat és barátot, Balázs Antal nyugalmazott tanítót és fafaragót. A város Anti bácsija pedig ezúttal is humorral fűszerezett ékes és ízes székely-magyar nyelven kötötte csokorba emlékeit és gondolatait. Többek között megtudhattuk tőle, hogy Jánosi József a néptánctudását boldog gyermekkora színhelyéről, Énlakáról hozta magával, ott ugyanis ennek járása akkoriban még élő szokás volt.

A folytatásban a filmfelvételekről pörgő képek, valamint a Háromszék Táncegyüttes igazgatója, Deák Gyula Levente, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium Népi Együttese, valamint a Vadrózsák együttes egykori táncosai és Gergely Zoltán, a Perkő Néptáncegyüttes volt vezetője idézték fel az ünnepelttel kapcsolatos élményeiket. Ennek során pedig egyértelműen egy gerinces, egyenes tartással rendelkező, emberileg és szakmailag egyaránt igényes, de megértő és segítőkész egyéniség portréja rajzolódott ki a hallgatóság lelki szemei előtt. Kiderült továbbá, hogy a felsorolt néptáncegyüttesek mindegyikének bábáskodott az indulásánál, és szakmai tanácsaival később is segítette őket.

Jánosi József azonban nem csak néptáncoktatóként, hanem Martin György, híres magyarországi szakember biztatására és segítségével gyűjtőként is jeleskedett. Többek között az őrkői cigánytáncok feltérképezése és motívumainak rögzítése is neki köszönhető. Nyugdíjba vonulása óta pedig a sepsiszentgyörgyi Kriza János Unitárius dalárda oszlopos tagjaként tevékenykedik, ahol társait néhány vidék néptáncának alaplépéseire is tanítgatja.

Az est megfelelő hangulatának és színvonalának megteremtéséhez az örkői Mocsel család apraja-nagyja, Melles Endre, a szentléleki Perkő és sepsiszentgyörgyi Százlábú Néptáncegyüttes fellépése is nagyban hozzájárult. A talpalávalót a megyeszékhelyi Harai László és szentléleki Ábri Béla prímások vezetésével Harai Hunor és Levente, Kerezsi Csongor, valamint Szilágyi László húzta.