A lelkekbe fogadott

Miért kell újra meg újra belezuhannunk az átszínezhetetlen gyászba, holott Nyirő József (1889–1953) balladás novelláival, édesen is recsegő regényeivel ébreszt naponta embereket valóságoson, még onnan túlról is? Mennyire, Istenem, mennyire félhetnek azok belülről, akik a birodalomtudatukban emberi öntudatukat veszejtve üldözik ma is, a halálában is féltükben Őt! Földjén szanaszét, szép helyeken felkiáltójeleket sóhajtanak, s tán tanácsoló térítgetést is, földre borulva, suttogva a halálhozók elbotlására az Őimádságos olvasói.

Koszlott, elbotlasztó áligazságot igenis elmagyarázni kelletik a jelenben, hogy ne is hallatszódjék sok száz székely harang szava itthon, az Ő egykori honában. A ragyogó író titáni igazságát nem fogja a rozsda. A levegőnkbe hányt átkos ítéletek száza lepereg Nyirő Józsefről. Az iránta érzett szeretetből mondom, hidd el. Könyvei szorulnak védelemre a betűtlen, vakuló világban. Nyirő Józsefet három politikai rendszer is próbálta rostálni, a harmadik a mostani, itt, a hazánkban, az eleven földön, fényes nappalokon.

Perújrafelvétel címmel írtam Nyirőről sok évvel ezelőtt. Vallom, nincs újrafelvétel, hiszen a per szakadatlan Nyirő József ugyancsak elvégzett dolgaiban. Uz Bence meg az Úzvölgye, a medve Kántor úr igazsága rendíthetetlen, ott él Székelyudvarhelyen meg Csíkországban, a havasok madarai szárnya s egy nemzet védelmében. Tudom, a mai napig is ott cseng a székelyek fülében a Madéfalvi veszedelem. Akkor is nagybetűvel írnánk, ha Nyirő nem írta volna regénybe, s adták volna ki könyvben már 1939-ben.

A szórvány, a szórt magyarság sorsát is szerte kiáltotta Nyirő. Fogy-e a szórvány azóta, vagy gyarapodik? Mai nap is él viszont szórvány-Magyarország, mint riasztó példa az idegenek birodalomtudatának kéjállapotában. Az is „balladás” volt, hogy Madridból Udvarhelyre a román kormány 2012-ben be se engedte eltemetésre Nyirő hamvait.

Nyirő József szellemi hagyatékának egyik gondozója, Medvigy Endre nyilatkozott kérésemre, üzenetként haza. – Hiába próbálják letagadni, Nyirő ma is a magyar írók élvonalába tartozik. Utat mutat nekünk, magyaroknak a Kárpát-medencében. Nyirő útja az önazonosságé, a megmaradásé. Ma van születésének 130. évfordulója.