A láthatatlanok

Kapkod a kormány a fiatal munkaerő után, ám az intézmények, törvényszövegek közötti egyeztetést krónikusan elhanyagolja, így a megtett erőfeszítések hatékonysága is csekély mértékű. Eközben a munkaerő-foglalkoztatási hivatal az iskoláit elvégző (vagy elhagyó), de még nem foglalkoztatott és képzésben sem résztvevő, 25. életévüket be nem töltött fiatalokat – az úgynevezett NEET-eket – igyekszik nyilvántartásba venni.
A kifejezés, a NEET – angol eredetiben Not in Education, Employment, or Training – gyakorlatilag azokat a 16–24 éves korosztályba tartozó fiatalokat fedi, akik sem oktatásban, sem képzésben nem részesülnek, és nem is dolgoznak. Lézengők. Keddi sajtótájékoztatóján Kelemen Tibor munkaügyi igazgató ennek a folyamatnak a nehézségeiről is beszélt.
A hivatal által jelenleg nyilvántartott 477 NEET-ből végzettsége és képességei alapján 81 foglalkoztatható könnyen, 32 közepes mértékben, 62 nehezen, 377 pedig igen nehezen. A Kovászna megyében a Munkaerő-foglalkoztatási hivatal által menedzselt Intespo projekt célja, hogy számos további, nyilvántartásban még nem szereplő fiatalt is felkutasson, s őket bevonja különböző képzésekbe, majd elhelyezhesse őket. Legtöbben közülük háztáji munkát végzők, napszámosok közül kerülnek ki, de sokan akár külföldön is lehetnek.
A munkaügynek hozzáférése lévén a lakosságnyilvántartó adataihoz, a különböző településeken a polgármesteri hivatalokkal együttműködve próbálják őket beazonosítani. Nem könnyű feladat, és számolniuk kell az érintettek érdektelenségével is. Igaz, hogy közülük sokan az elszigeteltségből, a közszállítás gyatra szervezettségéből fakadóan is hátrányos helyzetűek, néha többszörös átszállással, gyaloglás és buszos, vonatos utazás után juthatnának el a legközelebbi, számukra alkalmas munkahelyre, aminek sem költségeit, sem időveszteségét nem tudják felvállalni. Ám sokan passzívak, vagy egyszerűen visszautasítják a munkát, kényszerrel sem lehet őket dolgozni küldeni, mert akkor a vállalkozók baját gyűjtik meg, rövid idő után úgyis otthagyják őket.
Több nemzeti projekt már a külföldön dolgozó honfitársaink után nyúl, a hazajövetelre próbálván őket rábeszélni. A tisztviselők megkeresik a Budapesten, Olaszországban és másutt a nagyobb, román állampolgárokból álló munkaközösségeket, informálják őket azokról a támogatásokról, amelyeket itthon élvezhetnek: a külföldi egyéves munkaviszony bizonyítása után például képzésben részesülhetnek, és saját vállalkozás indításához is segítik őket.
Az Eurostat tavalyi statisztikája alapján Romániában az említett korosztály közel egynegyede tartozik a NEET-kategóriába. Ion Dan Trestieni szociológus egy vonatkozó tanulmánya szerint (forrás: manager.ro) az idevezető út jelzőkövei lehetnek a hiányos iskolázottság, a gyakorlati képességeket mellőző iskolai oktatás, a rossz közlekedési feltételek, a szegénység, a családi támogatás hiánya, a feketemunka vonzereje, egy korábbi trauma, a nem működő Második esély program, valamilyen fogyatékosság. Az ebben a státusban megrekedt fiatalok az idő múlásával egyre nehezebben integrálhatók a munkaerőpiacra, vonja le a következtetést a tanulmány szerzője. <<