A kormány tagjait is vizsgálja a főügyészség Székelyudvarhely címere miatt

A főügyészség az MTI írásban feltett kérdéseire küldött válaszában árult el részleteket szerdán a román sajtóban is megütközést keltő ügyészségi vizsgálatról.

Az ügyészség eljárásáról Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere számolt be a városi önkormányzati testület múlt csütörtöki ülésén. Mint közölte: a főügyészség azt vizsgálja, hogy állatkínzásra való felbujtásnak minősül-e, hogy a kormány által tavaly augusztusban hivatalosított évszázados városcímeren a jelképek között karddal átszúrt medvefej is szerepel.

A főügyészség az MTI-vel közölte: olyan civil szervezet panasza alapján indított vizsgálatot az ügyben, amelynek a tevékenységi körében az állatok védelme is szerepel. Az ügyészség azt is közölte, hogy a civil szervezet a kormány tagjait is feljelentette, valamint olyan állami hatóságokat is, mint a Román Akadémia heraldikai bizottsága, és Hargita megye prefektusi hivatala. A főügyészség a nyomozás nem nyilvános voltára hivatkozva válasz nélkül hagyta azt a kérdést, hogy indult-e nyomozás más települések címerei ügyében is.

A Főtér.ro portál közben kiderítette, hogy a feljelentést a Duna-delta peremén fekvő Tulceán bejegyzett Szövetség az Állatok és a Környezet Védelméért (Federaţia pentru Protecţia Animalelor şi Mediului, FPAM) tette alig egy héttel az után, hogy a kormány elfogadta Székelyudvarhely címerét. A Főtér.ro a feljelentés szövegét is megtalálta a DCNews.ro portálon. A feljelentő szervezet szerint eleve rosszhiszemű, vagy pedig logikai következetlenséget tükröz az a címertani magyarázat, miszerint a fegyveres kar, és a karddal átszúrt medvefej a térség lakóinak bátorságát jelképezi. Álláspontja szerint a kardra tűzött medvefej csakis a medve megölését jelentheti, és bűncselekmény elkövetésére történő uszításnak minősül, amely a büntető törvénykönyv szerint három hónaptól három évig terjedő börtönnel, vagy pénzbírsággal büntethető.

A portál azt is kiderítette, hogy a feljelentést tevő egyesület alapító elnöke Marius Marinescu, aki az azóta megszűnt Demokrata Pártnak (PD), majd a Konzervatív Pártnak (PC) volt a szenátora 2004 és 2008 között, majd a szélsőségességéről ismert, parlamenten kívüli Nagy-Románia Párthoz (PRM) csatlakozott.

Cseke Attila, a kormány fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős minisztere január 11-én számolt be arról, hogy tárcavezetése első évében "kinyitották azt a fiókot", amelyben évek óta elbírálatlanul tartották a különböző települések zászlójának és címerének jóváhagyását kérő iratokat. Azt is megjegyezte, hogy 2021-ben a szaktárca 112 címert és zászlót terjesztett a kabinet elé. Ezek közül két erdélyi megye és 33 erdélyi magyar település szabad címer- illetve zászlóhasználatára szereztek törvényes garanciát.

Az érvényes romániai jogszabály szerint a helyi jelképekről is a kormánynak kell a végső döntést meghoznia, miután a jelképek javaslatát megvizsgálta az illetékes megyei, regionális, majd országos címertani bizottság.

(MTI)