A kisebbségi pragmatizmus védelmében

Azon, hogy a kormányválság hevében a szociáldemokratákkal alkudozó RMDSZ mekkora kőnackó hőzöngést volt képes kiváltani az európer román ellenzékből, igazándiból nincs miért csodálkozni. Ha érdekük úgy kívánja, már számtalanszor bebizonyosodott, akármilyen is legyen a kártyajárás, a magyar ármány rémképe mindig jó húzásnak számít az ellenfél földbe döngöléséhez, és az erkölcsi fölény demokratikus begyűjtéséhez. Pártállástól függetlenül, persze.

A keddi parlamenti ülésnap tehát kiválóan modellezte a magyar érdekérvényesítés szűk mozgásterét, és járulékos erkölcsi dilemmáit a rutinos bukaresti politizálásban. Válság ide, válság oda, még a kormányválság tetőzésének damoklészi kardja alatt hunyorgó szociáldemokrata frakciónak sem tűnt elfogadható megoldásnak az RMDSZ kínálta alku. Pedig a miniszterelnök buktatásáért cserébe igazából csak olyan törvénytervezetek elfogadását kérte a parlamenti többségtől, amelyekről korábban már született valamilyen nemzetközi vagy belpolitikai megállapodás, ígéret.

Ehhez képest csak hab a tortán a magyar közönség soraiban is újra és újra felbukkanó moralizáló érvkészlet, miszerint bűnös és erkölcsileg elítélendő, ha az RMDSZ éppen nem az általuk preferált politikai oldallal szállna alkuba az erdélyi magyarok követeléseiért.

Az ilyen véleményt artikuláló polgárokat érdemes emlékeztetni a keddi események egyértelmű tanulságára: az ideológiai sokféleség ellenére a román pártrendszerben az RMDSZ-nek nincs stratégiai szövetségese. A magyar kisebbségi jogharc pedig ilyen előnytelen helyzetből kénytelen próbálkozni a lehetetlennel. Ha nem tenné, akár szélnek is ereszkedhetne. Józan ésszel kell belátni, ez a különleges helyzet magyarázza, hogy az RMDSZ a közvélemény hullámaitól függetlenül, pragmatikusan, haszonelvűen viszonyul a román belpolitikai csatározásokhoz.

Ugyanakkor az is rossz érv, hogy az ilyen alkukkal, csak „lejáratják a magyar ügyeket” a román választók szemében. Aki ezt komolyan veszi, az gondoljon csak arra, hogy mit tettek az ellenzéki pártok a magyarokkal szembeni negatív előítéletek és attitűdök leküzdéséért, vagy a jogos kisebbségi követelések elismeréséért a román közvélemény előtt? Na, ugye.