A jegybank kormányzója aggódik az államháztartási hiány miatt

Aggodalmát fejezte ki Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója pénteken az államháztartási hiány miatt, ugyanakkor jelezte, nincs oka megijedni, mert a helyzet ellenőrizhető, de kiigazító intézkedésekre van szükség anélkül, hogy a gazdaságot sokkolják.

Székely Hírmondó

2019. november 08., 16:232019. november 08., 16:23

Isărescu pénteken az Európai Bizottság előző nap közzétett előrejelzését kommentálta, amely szerint Románia államháztartási hiánya 2021-ben elérheti a GDP 6,1 százalékát. A kormányzó szerint kizárt dolog, hogy Románia odáig jusson, mint mondta, ez a szám a jelenlegi költségvetési adatokon és a meghirdetett intézkedéseken alapszik. Isărescu veszélyesnek tartja, hogy ennyire elszabaduljon az államháztartás deficitje, mert a nemzetközi pénzpiacok minden bizonnyal megbüntetnék az országot, amely nem vehetne fel olcsón hitelt.

Az államháztartási hiány alakulása azt követően került napirendre Romániában, hogy a pénzügyminisztérium október végén közölte: az idei első kilenc hónapban az államháztartás deficitje elérte a GDP 2,6 százalékát, miközben a román kormány az idén egész évre 2,67 százalékos GDP-arányos hiányt vállalt.

Ludovic Orban új román miniszterelnök és Klaus Johannis államelnök pénteken kijelentették, hogy az első tíz hónap után a hiány eléri már a 2,8 százalékot, de az eddigi szociáldemokrata kormányok valójában úgy tartották 3 százalék alatt a hiányt, hogy nem fizettek ki állami megrendeléseket, illetve nem fizették ki a vállalatoknak visszajáró áfát.

Orban szerint a kormánynak 5 milliárd lej adóssága van a versenyszférával szemben és a bevételek 11 milliárd lejjel (2,31 milliárd euró) maradtak el a tervezettől. A héten beiktatott miniszterelnök korábban elmondta: nem tudja szavatolni, hogy az idei államháztartási hiány nem fogja túllépni a 3 százalékot.

Az EB csütörtökön figyelmeztette Romániát, hogy az államháztartási hiány az idén GDP-arányosan 3,6 százalékra nőhet a tavalyi 3 százalék után, 2020-ban elérheti a 4,4 százalékot, 2021-ben pedig a 6,1 százalékot a tervezett jelentős bér- és nyugdíjemelések miatt.

(MTI)