A Hitetlen Tamásoknak nem lett igazuk: Sepsiszentgyörgyön a Sapientia negyedik önálló karán tartottak ma tanévnyitót

A 2023/2024-es tanévnyitó azért is különleges a Sepsiszentgyörgyi Karon, mert idén először hirdettek felvételt a frissen akkreditáltatott sport- és edző szakra, amelynek beindításáról már 2018-ban döntöttek. 141 elsőéves hallgatóval kezdte meg az idei tanévet a Sepsiszentgyörgyi Kar: az agrármérnöki szakra 14, az erdőgazdálkodás szakra 25, a sport szakra szintén 25, a Pécsi Tudományegyetemmel partnerségben indított képzőművészeti szakra 10 festő és három szobrász hallgatót vettek fel.
„Jövőt építeni nem lehet egyik napról a másikra”, nyomatékosította ismételten a megnyitón Kató Béla református püspök, a Sapientia kuratóriumának elnöke, aki felidézte, 2013-ban határozott Sapientia kuratóriuma arról, hogy legyen egy sepsiszentgyörgyi oktatási helyszíne is az egyetemnek, kezdetben agrár- és erdőgazdálkodás szakkal, de ebből a 2014/15-ös tanévben csak az első indult, a másodikat pedig csak 2020-ban sikerült elindítani. Ezekhez 2021-ben a Pécsi Tudományegyetem (PTE) partnerségével társították a képzőművészeti képzést, idén pedig negyedik szakként kínálják a sport- és edzőképzést. A nagy szinkópákért Kató Béla a román oktatási rendszert, az akkreditációs rendszer lassúságát és a bürokráciát tette felelőssé. A tervezett szakokra való tekintettel már a kezdetekkor, 2013-ban föld- és erdővásárlásokba kezdtek: ma már 100 hektár föld és 50 hektár erdő is szolgálja a hallgatók gyakorlati képzését.
Ahogy a püspök elmondta, 2018-ban döntöttek arról is, hogy a tervezett szakokra való tekintettel új campust építenek. A campusnak pedig két hete megvan az építési engedélye, így idén elindulhat az építkezés, 2025 őszén pedig a jelenlegi elsőévesek már remélhetően az új helyszínen ballaghatnak – biztatta a jelenlevőket Kató Béla. Az eddigi megvalósításokért köszönetet mondott Orbán Viktornak, az egyetemi oktatóközösségnek, a hallgatóknak és a korábbi tanulmányi központ vezetőjének, Nyárádi Istvánnak is. A stafétát átvevő Náhlik András dékánnak intézményépítői szerepében pedig Ravasz László egykori dunamelléki református püspök nagybátyjára vonatkozó szavaival állította magasra a mércét. Gönczi Lajos egykori székelyudvarhelyi kollégiumi igazgatóról ugyanis azt írta unokaöccse: „látott, felügyelt, jelen volt, a kollégiumért gondolkodott, érette szenvedett, benne, általa, érette élt”.
Tonk Márton, a Sapientia rektora,, miután a kollégák jelentését idézve kitért a legaktuálisabb intézményi tennivalókra az új szentgyörgyi karon, azt hangsúlyozta, „a célok felé vezető utat a hit, az erő, az optimizmus túldimenzionálásával kell kikövezni”, így sikerült a kishitűek,  tamáskodók ellenére felépíteni több mint húsz éve az új magyar egyetemet, majd a negyedik, sepsiszentgyörgyi önálló kart is, holott már a Sapientia megalakítása előtt is sokan kételkedtek abban, hogy lehetséges, hogy van kivel és van kinek létesíteni magyar egyetemet Erdélyben. A gólyákhoz fordulva azt hangsúlyozta, a sikerhez szükségük lesz szakmai tudásra, emberi értékekre, kommunikációs képességekre, jó értelemben vett opportunizmusra, azaz a lehetőségek felismerésére és kihasználására, illetve egy helyett kettőt ugrani.
A Sapientia léte az egész magyar nemzet sikere – mondta a következő szónok, Antal Árpád polgármester, felemlegetve, mekkora tragédia volt a Bolyai egyetem megszüntetése, amellyel viszont nem sikerült megszüntetni a felelős, cselekvő gondolkodást, így lett most a Sepsiszentgyörgyi Kar a Sapientia negyedik kara.