2017. január 10., 11:052017. január 10., 11:05
A reformáció tulajdonképpen hitújítást jelent a keresztény fogalomtárban – helyesnek látom azonban jelezni, hogy nem a keresztény hit valamilyen változtatását, hanem az egyház szerkezeti működésének mintegy korszerűsítését jelentette a 16. században. Luther Márton és Zwingli, Kálvin János és annyi tanítványuk Európában szükségesnek látta a katolikus egyház életvitelének egyszerűsítését. (Lásd: a bűnbocsátó cédulák árusítását, az óriási egyházi birtokokat, az erkölcsi megtántorodást stb.).
Magyarországon a reformáció már a kezdetektől egyet jelentett a nemzeti szabadságért folytatott harccal is, a bécsi elnyomó politika ellen. Egy szóval sem mondhatjuk, hogy mindezt a katolikus papság tétlenül nézte, viszont elhallgatni nem lehet azt, ami elhallgathatatlan. János Zsigmond (1540–1571) Erdély első fejedelme szinte államvallássá tette a kálvinista hitet. És ha a nemzeti szabadság még késett, hát a híres tordai országgyűlésen, 1568-ban törvénybe foglalták a vallásszabadságot Erdélyben, a világon először.
A reformációval együtt járt a Biblia lefordítása, a könyvnyomtatás, föllendült a templomépítés. És meghozta az egyházreformálás az ellenreformációt is Európában. Magyarország és a magyar nemzet mondhatni ezzel az új váltással is kapott valamit a nemzeti kultúra javára. A katolikus egyház mind anyagilag, mind politikai szerepében megszilárdult, mintegy visszakapván egyensúlyát. Az ellenreformáció legnagyobb alakja Pázmány Péter katolikus főpap, híres szónok, egyházi szerző, fordító volt. A nemzeti kultúrát maga is nemzeti vagyonnak tekintette.
Nem tagadható immár az európai kultúrában a reformáció hatalmas szerepe. Erdélyben hamar egyik fő helyre került a nemzeti gondolkodásban a nemzeti érdek. Lélekben is, falvakban és városokban is építkeztünk, ahogy engedték, és ahogy bírtunk. A reformáció ötszáz éve alatt mindig a keresztény nemzeti összefogás volt, s ma is ez a példa, kereszt vagy csillag alatt. A magyar harangok szava egyhitű, akár a Kárpátok.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!