A Hangya Értékesítési és Fogyasztási Szövetkezet

A különféle hitelszövetkezetek mellett a Hangya Értékesítési és Fogyasztási Szövetkezet képezte a szövetkezeti mozgalom alapvető formáját. Országos szinten 1898-ban alapította gróf Károlyi Sándor az általa 1896-ban létrehozott Magyar Gazdaszövetség kiteljesítéseként.
Az 1900-as években a különböző szövetkezetek egyikét a hitelszövetkezetek alkották. A hitelszövetkezetek a tagjaik által jegyzett üzletrészekből és betétekből – kis kamattal – pénzösszegekkel látták el a falusi kisembereket, akik gazdaságuk és családjuk nehézségeinek áthidalására, vagy gazdaságuk fejlesztésére hitelek felvételére kényszerültek. Tagjaik az üzletrész és a betét után évi osztalékban részesültek.
Gidófalvi István kolozsvári közjegyző, a szövetkezeti mozgalom egyik erdélyi úttörője 1908-ban alapította meg hitelszövetkezetét, mely 1911-ben már 400 egységet tömörített. A mozgalom célja a kisvállalkozók (kisiparosok, kiskereskedők) nagytőkével szembeni összefogása és így egymás kölcsönös segítése volt. A nevét viselő szövetkezet sepsiszentgyörgyi székhelyét a Bazár Iskola utcai (ma Kossuth Lajos) szárnyában rendezte be.
A Hangya Értékesítési és Fogyasztási Szövetkezetek a magánkereskedelem túlkapásai ellen nyújtottak védelmet azáltal, hogy jó és megbízható minőségű árut biztosítottak méltányos, sokszor még önköltségi áron is, s ha mégis valamelyes haszonra tettek szert, azt az év végén a vásárlások arányában szétosztották, vagy közhasznú célok megvalósítására fordították. Működőképességét, népszerűségét és hasznosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az 1940-ben a Hangya Szövetkezeti Központnak az akkori Magyarország területén 2000 tagszövetkezete volt 700.000 taggal és 400 bolttal, valamint 30 saját konzervgyára és 20 ipari üzeme.
Sepsiszentgyörgyön 1915-ben alakult meg a Hangya helyi kirendeltsége. Igazgató elnökéül József Lajos unitárius esperest választották meg. Székhelye és boltja Bikfalvi István vasáru-kereskedő Kossuth Lajos utca 6. szám alatti (helyén ma a Bodok szálló előtti parkoló található) házában volt . Rövidesen a Gidófalvi Szövetkezet is hozzá csatlakozott.
A trianoni változások után Furnica néven újították fel a Hangya hagyományait, mely Cooperaţia címmel 1927 és 1940 között saját folyóirattal is rendelkezett. Helyi fiókja 1938-ban korszerűsítette az Olt utcai telkén levő raktárait, és székházat épített. Több háromszéki helységben is saját szövetkezeti házat emeltek. A második bécsi döntés után a helyi szövetkezet ismét csatlakozott a Hangyához. 1946-ban beszüntették tevékenységét, hogy aztán a kommunizmus évei alatt, átszervezett formában, az országos Uniunea Cooperativelor de Consum (Unio) rajoni, majd megyei fiókjaként működjön tovább. <<

József Álmos