A Genkapocs megmarad

Novemberben indította útjára a Zathureczky Otthon szervezői közössége azt az újszerű projektet, amelynek keretében az otthon idősei a gyermekvédelem keretében nevelkedő, hátrányos helyzetű kisdiákokkal társalogtak, együtt tanultak, mindnyájuk örömére. Beszédes a projekt neve is, utal a generációk közötti kötelékre: Genkapocs. A programot tegnap zárták, a szereplők összegezték tapasztalataikat és a tanulságokat.

A Genkapocs célja az volt, hogy javítsa az aktív időskor megélési képességét, ugyanakkor az érintettek életkörülményeit, társadalmi beilleszkedésüket könnyítse, lehetőséget teremtsen a hagyományőrzésre, az értékrend átadására. Fábián Kinga, a Zathureczky Otthon programfelelőse egyértelműen sikerként értékelte, hogy érezhetően kialakult a korban tá­vol­álló szereplők között egy kötelék.

Az 1-es számú családi házból négy elemista kisdiák járt be heti egy-két alkalommal az otthonba. Bár az elején hat mentor és hat diák kapcsolódott be, főleg egészségügyi problémák miatt időközben két gyermek és két idős lemorzsolódott, a többiek közül azonban többen a projekt zárása után is ápolni kívánják a kapcsolatokat. A gyerekek is visszajárnának még, erre természetesen bármikor lehetőségük van.

Egyiküket nagyon sokat segítette a házi feladatok megoldásában Hedviga néni, egy másik kislánynak főleg a román nyelvtan alapjait adta át mentora, Rózsika néni. Egy kisfiú az öregek szórakoztatásában lelte örömét, gitározott is nekik, egy leányka pedig, előkészítős lévén, felhőtlenül játszott, kézműveskedett Éva nénivel.
– Mivel ezeknek a gyermekeknek csak ritkán van alkalmuk az idősebb generációval találkozni, mindannyiuk tapasztalati köre bővült a program által – értékelte Rozin Tünde, az 1-es családi ház vezetője.

– Nem volt zökkenőmentes a program lebonyolítása, de elsősorban a pozitívumokra összpontosítunk – tette hozzá Klárik Mária Antónia, az otthon igazgatónője.  – A felek élményei, az elégtétel, amit éreznek az öregek, mert beszélhettek fiatalkorukról és megismerhették a mai fiatalság életét; a gyermekek öröme, hogy szoros lelki közelségbe kerültek egy akár nagyszülőnek is tekinthető öreggel, és azok érdeklődőnek mutatkoztak az ő dolgaik, érzéseik és hobbijaik iránt, mind olyan eredmények, amelyek megérték az erőfeszítést. Kár, hogy olyan nehezen és kevesen fogunk bele…
A pályázat szervezéséből kivette részét a Kárpátháló Közösségi Együttműködés a Szépkorúakért hálózat, a Kovászna Megyei Gyermekjogvédelmi Igazgatóság, a Kertváros Egyesület és az Oktker-Nodus Kiadó Kft. is, így a projekt határokon átnyúló együttműködési rendszerben szolgálja a külhoni és anyaországi magyarság kapcsolatainak erősítését.