A föld sugárzó jósága

Környezetünk iránt érdeklődő embereknek igazi csemegét jelentett a BBTE sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatán megtartott múlt szerdai előadás. Incze Réka (akkor még doktorandusz, de azóta doktor) Kolozsváron megvédett dolgozatát mutatta be a hallgatóknak, A radioaktivitás környezeti és egészségügyi vonatkozásai Kovászna megyében címmel.

Nem is gondoltuk volna, hány területen használják fel a radioaktivitást a mindennapi életben: a mezőgazdaságban rágcsálók irtására, az élelmiszeriparban fertőtlenítésre, de a gyógyászatban, csillagászatban, űrkutatásban is helye van.

A dolgozat részletezi néhány háromszéki mofetta gázainak radontartalmát, vagyis a természetes radioaktivitást vizsgálja, illetve a csernobili atomkatasztrófa nyomán az élővilágban és a felszíni földrétegben még mindig fellelhető sugárzó szennyezésre vonatkozó kutatások eredményeit is tartalmazza.

E vizsgálat azért lehetséges 31 év távlatából is, mert az 1986-ban nagy mennyiségben kiszabaduló, több mint húszféle radioaktív elem közül a céziumnak a feleződési ideje több mint 30 év, így az még most is kimutatható, mérhető. Maga a radioaktivitás azt az alfa-, béta- és gammasugárzást jelenti, amely bizonyos elemek instabil atommagjainak a stabilitásra, rendezett állapotra való törekedése közben alakul ki.

A csernobili katasztrófában felszabaduló radioaktív sugárszennyezés északkelet-délnyugat irányban vonult át országunkon, többek között a Csomád–Bálványos-térség felett is. Ez kimutathatóan jelen van az 50–60 éves tölgyfák és lucfenyők kérgéből vett mintákban, főleg az előbbiekben, mert azok barázdáltabbak, mélyebb rétegeikben jobban megmaradtak az elemek. A műveletlen talajból vett szelvényekben is elég jelentős mennyiségben jelen van a cézium 137-es izotópja, a gamma-spektrométerrel végzett mérésekből következtethetünk arra, mennyit kapott belőle a térség annak idején.

Ami a természetes radioaktivitást illeti, Székelyföldön körülbelül 80 mofettát tartanak számon, ezek felét Háromszéken, és annak következtében ilyen aktívak, hogy itt alig 30–40 ezer éve még működő vulkánok voltak, ezek utóműködésének jelei a gázkitörések.

Bár ezen gázok szinte 90%-a szén-dioxid, a maradék 10%-ban a jelentős mennyiségű radon mint radioaktív elem is jótékony hatást tud gyakorolni a szervezetre, felerősíti a negatív ionok koncentrációját, ezáltal jótékonyan hat az idegrendszerre, de a szén-dioxid szív- és érrendszerre tett hatását is fokozza, ezért hatékonyabb a természetes gázfürdőzés. Persze erre is igaz, hogy jóból is megárt a sok, és különösen a kezelő személyzetet állandó megfigyelés alatt kell tartani.

Incze Réka összehasonlító méréseiből kiderül, hogy a hatolykai, sugásfürdői, illetve a Büdös-barlangban található mofettákban a legnagyobb a természetes radioaktivitás, míg a bardociban és a kovásznai Hephaistos szálló gázfürdőjében nem a mélyben, hanem a légrétegek közül a legfelsőben több a radontartalom, ami rendellenesnek tekinthető.

Ez előfordulhat ott, ahol távolabbról érkezik a gáz, esetleg valamilyen szabálytalanság történt az építkezésben, de további kutatásokat igényel a jelenség, ugyanis meglehet, hogy a hideg évszakban végzett mérések eltérhetnek, más képet mutatnak, mintha ugyanott nyáron mérték volna a radioaktivitást.