A faárak az égig nőnek

Az Amerikai Egyesült Államok nagy intenzitással kezdte felvásárolni a faanyagot az európai piacról, de a fejlett világban mindenhol megugrott a lakásfelújítási és a városi tömbházból a vidékre való költözési kedv, mindezek magával hozták a termékek árának emelkedését. Mindehhez hozzájárul két hazai sajátosság, a faanyag nyomon követését szolgáló SUMAL 2.0 rendszer bevezetése és a lejárt erdőkitermelési tervek felújításának időigényessége. A romániai bútorgyártók megkongatták a vészharangokat, hiszen áprilistól májusig duplájára nőtt a faanyag ára és nem látszik a folyamat vége. Félő, hogy ha nem jutnak hozzá az alapanyagokhoz, nem tudják tartani korábban leszerződött áraikat, kénytelenek leállítani több termelővonalat, nem tudnak eleget tenni a megrendeléseiknek.

Kádár Rezső, a háromszéki faiparosokat tömörítő Pro Wood klaszter ügyvezetője szerint komoly következményei lehetnek a drágulásnak: cégek zárhatnak be, munkahelyek szűnhetnek meg, és félő, hogy a lakossági tűzifa ára is megemelkedik. Rámutatott: a sorozatgyártással foglalkozó faipari cégek általában egy évre előre leszerződik a megrendeléseiket, amiben leszögezik az áraikat, és most az alapanyag drágulása miatt kétségbeesve keresik a megoldásokat. A rönk ára elérte a 700 lejt köbméterenként, ez leszállítva már 800 lejbe kerül, miközben egy hónappal ezelőtt még 300–400 lejért vásárolták a köbméterét, mutatott rá a faipari szervezet ügyvezetője, aki szerint a deszka esetében is hasonló a helyzet, egy hónappal ezelőtt még 1000 lejért vásárolt egy köbméter deszkát, a napokban már 1400 lejt fizetett ugyanennyiért. Gond az, hogy a drágulás mellett hiány is kialakult a piacon, magasabb áron is nehéz beszerezni a szükséges alapanyagot.

A világpiacon ugyanis látványosan megnőtt a faanyag iránti kereslet, főként mivel az amerikai kormány az építőipar felpörgetésével próbálja helyreállítani gazdaságát, így rengeteg faanyagot vásárolnak. Bár Romániában leállították a rönkexportot, de a félkész faipari termékekre nagy a kereslet. Az ezeket gyártó nagyvállalatok pedig elszippantják a kis és közepes cégek elől az alapanyagot. „Oda jutunk, hogy németországi árakon tudunk bútort előállítani, így csökken a versenyképességünk”, fogalmazta meg Kádár Rezső.

Tőke István, a Romániai Erdő- és Legelőtulajdonosok Szövetségének elnöke két hazai jellegzetességre is felhívta a figyelmet. Egyrészt sok erdőtulajdonosnak éppen lejárt a tíz évre szóló erdőgazdálkodási terve, és ezek megújítására környezeti tanulmányokra van szükség, amelyek elkészítése időigényes, ám ez idő alatt az adott erdőből nem lehet fát kitermelni, így kevesebb nyersanyag kerül piacra. Másrészt a faanyag útjának nyomon követését szolgáló SUMAL 2.0 rendszer beindítása lecsökkentette ugyan a törvénytelen fakivágást, de a törvényes kitermelés is visszaesett.