A doni áttörésre emlékeztek

A Történelmi Vitézi Rend (TVR) és a több más civil szervezet minden évben megemlékezik az 1943-as doni áttörésről. Idén, a katasztrófa 75. évfordulóján a Kászonaltíz határában levő második világháborús bunkernél tartott megemlékezésen apostoli keresztet avattak. Az eseményen a TVR közel száz tagja, továbbá más érdeklődők mellett a Gidófalvi Szilaj Hagyományőrző Egyesület képviselői és erdővidéki lovasok is részt vettek.
Az apostoli keresztet v. Kelemen Dénes gelencei nyugalmazott tanító, fafaragó népművész készítette. András Zoltán, Kászonaltíz polgármestere beszédében üdvözölte az emlékezőket, és megköszönte a TVR kézdiszéki állományának, hogy Kászonaltíz határá­ban, a II. világháborús harcok színhelyén jelölte ki a kereszt helyét, amely ezentúl a Magyar Királyi 2. Honvéd Hadsereg szörnyű pusztulására emlékeztet.
A rendezvény főszónoka, v. Ambrus Ágnes személyes érintettségét osztotta meg a jelenlévőkkel: „Gyermekként Gyergyócsomafalván, szüleim sorsán keresztül magam is megtapasztaltam, hogy a doni tragédia nemcsak az áldozatok, de sok-sok tízezer magyar család tragédiája is volt, szülőket és gyermekeiket, férjeket és feleségeket szakított el egymástól.” A szónok Illyés Gyula szavait idézve kiemelte, nemcsak a jövőt, a múltat is teremteni kell.
A kézdiszéki kapitány megköszönte v. Szima Csaba helytörténésznek, hogy a 24. Székely Határvadász Zászlóalj hősi halottja emlékére állított bellői kettős kereszt után a doni áttörésre emlékeztető apostoli kereszt felállítását is kezdeményezte. Vitéz Máthé Lóránt-Pál, a TVR székely törzsének törzskapitánya részletesen felidézte a hetvenöt évvel ezelőtti eseményeket, az 1943. január 12-én induló ütközetet, amelynek során a Don-kanyarban napok alatt szinte teljesen megsemmisült a közel két­száz­ezres a 2. magyar hadsereg. V. Lázár Elemér, a TVR főkapitány-helyettese, az erdélyi törzs kapitánya hangsúlyozta, az áldozatok emlékét nem szabad elfelejtenünk, mert helytállásuk azt üzeni, a küzdelmet a legnehezebb körülmények között is vállalni kell.
A megemlékező beszédek után v. Lázár Elemér, v. Máthé Lóránt Pál és ft. Bodó Imre ny. főesperes, Kézdiszárazpatak plébánosa leleplezte az emlékjelt, ezt követően ft. Bodó Imre meg is áldotta azt. Végül az emlékező szervezetek helyezték el a kegyelet koszorúit.