A Djokovics-ügy kapcsán

Közírók álláspontja, véleménye közérdekű kérdések, gondok kapcsán.

Zubreczky Antal

2022. január 14., 00:142022. január 14., 00:14

Reno, Nevada, 1910. július 4., Amerika nemzeti ünnepnapja. Egy Jack Johnson nevű néger bokszoló a 15. menetben kiüti Jim Jeffries fehér bajnokot. Következmény: faji összetűzések, mintegy két tucat halott, sok száz letartóztatás.

1936-ban, majd két évre rá kevesebb primitív verekedéssel (bepótolták a harctéren), de annál nagyobb ideológiai felhajtással a német Max Schmeling legyőzte az amerikai Joe Louis-t, és fordítva. A náci, illetve amerikai propaganda ellenére később a két sportoló jó barát maradt, mindhalálig.

Legendássá vált a melbourne-i olimpia magyar-szovjet vízilabda-mérkőzése, Budapest orosz lerohanása után. Vér a vízben, vér. Végtelenül szomorú. Amint az 1969-es stockholmi jégkorong-világbajnokság döntőjében is folyt a vér, a csehszlovákok verték el a szovjeteket, otthon félmillió ember örömtüntetett. Emberként értem a dolgok érzelmi hátterét, de Hruscsov meg Brezsnyev gazemberségét mintha nem ártatlan sportolók fogainak kiverésével illene viszonozni…

Huszonhárom éve már, hogy Románia futballban legyőzte Magyarországot. Vadim és Păunescu külön tévéműsorban könyörögtek Haginak, térjen vissza a válogatottba, mert az ősellenség lególozása nemzeti ügy. Normális ez? Szerintem nem.

Hál’ Istennek, feljegyeztek fordított eseteket is, amikor a sport tényleg komoly szerepet játszott a népek egymáshoz közeledésében. Glenn Cowan és Zhuang Zedong pingpongoztak egyet. Ha a fiatalabb olvasó rákérdez, hogy na és? – mondjuk el neki, nem is olyan rég az USA és Kína már-már atomháborúval fenyegették egymást; aztán higgadtabb tanácsadók kitalálták a „pingpong-diplomáciát”, vagyis, hogy sportmérkőzések egyengessék a béke útját, míg 1972-ben Nixon epokális látogatásra indult Pekingbe. Alig néhány éve Dennis Rodman a kétméteres kosárlabdafenomén Phenjanba utazott, hogy az észak-koreai zsebdiktátort könnyes szemmel ölelgetve üzenjen odahaza és amoda: legyen már béke.

Most a Djokovics-féle tragikus vírusszappanopera vet sötét árnyat a sportra. Én nem kívánok fanatikus, utcán randalírozó imádókat látni, sem mogorva, taláros úriembereket ítélkezni egy példás sportember versenyjoga felett. Normális meccseket akarok egy normális világban.