A bűnözőknek kedveznek?

A szenátus elfogadta tegnap a büntető perrendtartás módosítását, amelyet az alkotmánysértőnek bizonyult cikkelyek kiigazítására, az emberi jogok védelmére és az ártatlanság vélelméről szóló európai uniós irányelv érvényesítésére hivatkozva terjesztettek elő a szociáldemokrata törvényhozók.

A büntetőeljárás módosítását a Florin Iordache volt igazságügyi miniszter által vezetett parlamenti különbizottság dolgozta ki. A szenátus által elfogadott módosítások között szerepel, hogy a törvénytelenül szerzett bizonyítékok semmisek, csak azokkal a feljelentőkkel köthető vádalku, akik az elkövetéstől számított fél éven belül tanúskodnak egy bűncselekményről, a fellebbviteli bíróság pedig nem marasztalhat el egy első fokon felmentett vádlottat, csak ha új bizonyítékok merülnek fel, vagy megismétli a bizonyítási eljárást. A tervezetbe az is bekerült, hogy az ügyészségeknek automatikusan ejteniük kell a vádat minden olyan bűnvádi eljárásban, amelynél egy éven belül nem sikerült vádat emelniük. Ha egy gyanúsított ellen a nyomozás során titkos megfigyelést rendelnek el, arról a megfigyelés befejezése után legkésőbb tíz nappal írásban kell majd értesíteni érintettet, a jegyzőkönyvek tartalmát és magukat a felvételeket – amennyiben az igényli – a gyanúsítottnak is be kell majd mutatni.

A módosítás során a médiában folyamatosan jelen lévő bilincscsörgésnek is megpróbáltak gátat szabni a törvényhozók azzal, hogy az eljárásjog korlátozná a sajtó hozzáférését bizonyos információkhoz a bűnvádi eljárás során, amennyiben pedig közérdekű volta miatt mégis nyilvánosságra hozzák részleteit, az ügyészségek számára tilos lesz, hogy bűnösként állítsanak be egy gyanúsítottat a jogerős ítélet előtt.

A PNL és az USR bírálta a büntetőeljárási törvénykönyv módosításait, mert – szerintük – ezek a bűnözőknek kedveznek, míg a PSD és az RMDSZ képviselői amellett érveltek, hogy ezek az ártatlanság vélelmére vonatkozó uniós irányelv, valamint az alkotmánybíróság döntéseinek gyakorlatba ültetését szolgálják. „Ezentúl (...) a büntetőpolitika kizárólag a bűnözőről szól, és nem az áldozatról” – jelentette ki Alina Gorghiu, aki szerint a módosítások nem szorítkoztak kizárólag az európai uniós irányelvek és az alkotmánybíróság döntéseinek gyakorlatba ültetésére. Eugen Dircă az USR nevében úgy fogalmazott, a módosítások tulajdonképpeni célja az igazságszolgáltatás fölötti ellenőrzés megszerzése. Véleménye szerint gyengítették a tanú intézményét is, hiszen a tanú ezután megtagadhatja a vallomástételt olyan tettekről, amelyekről tudomása van.

Robert Cazanciuc PSD-s szenátor válaszában kifejtette: a módosítások az ártatlanság vélelmére vonatkozó európai uniós irányelv, valamint az alkotmánybíróság döntéseinek életbeültetését szolgálják. Cseke Attila bejelentette: az RMDSZ támogatja a tervezetet, amellyel a cél, hogy „minden olyan személy, aki bűncselekményt követett el, nyerje el méltó büntetését, de ártatlanul senki se szenvedjen”. A kormánytöbbség a büntető törvénykönyvet is módosítani akarja. A büntetőeljárást módosító tervezet a képviselőházi vita során nyeri el végső formáját.