A boldoggá avatás útján

Pénteken, a Vigadó Művelődési Ház nagytermében, nagyszabású rendezvény keretében mutatták be a kézdialmási (pontosabban baksafalvi) Páter Kelemen Didák életéről készült hetvenperces filmet. A kezdeményezők a dokumentumfilm segítségével a néhai felsőháromszéki atya boldoggá avatásának a folyamatát próbálják előremozdítani.

A miskolci Éltető Lélek Alapítvány által tető alá hozott rendezvényen több intézmény képviselői mellett P. Kelemen Didák leszármazottai is részt vettek. A Miskolcon elhunyt szerzetes világi és szellemi örökségének a gondozásával foglalkozó civil szervezet fő célkitűzése, hogy a hatalmas munkásságot végző minoritarendi Didákot a Vatikán által is elismert boldogéletűek között tudják.

A rendezvény elején dr. Rancz Teréz, a Nagy Mózes Líceum tanára, Kelemen Didák leszármazottja szólt a jelenlevőkhöz, kiemelve a 335 éve született atya munkásságának főbb mozzanatait. „A sors úgy hozta, hogy élete innen, Felsőháromszékről indult, de munkája és feladatai elszólították szülőföldjéről az akkor sok gonddal, bajjal szembenéző Partiumba. Viharos kor gyermeke volt, de a nehézségek csak erősítették benne az elszántságot. A szegények és a szükségben, a pestisben szenvedők orvosa, a hitüket vesztettek és eltévelyedettek gyámolítója, a tanulni vágyók segítője, számos templom és iskola alapítója lett” – összegezte P. Kelemen Didák életének kvintesszenciáját.

Hozzátette, az összegyűlteket a közös adósság gondolata hozta össze, hiszen az utókornak megadatik a lehetőség, hogy visszanézzen, mérlegeljen és maradandó, nemes gondolatok áltál táplált döntést hozzon az érdemek tükrében. A kézdialmási tanárnő kifejtette: a rendezvény dr. Várhelyi Krisztinának köszönhető, hiszen a miskolci alapítvány vezetője az, aki nagy távolságból, több éve dolgozik azon, hogy fáradtságot nem ismerve próbálja a nagyközönség figyelmét ráirányítani a minorita szerzetes munkásságára.

„Titáni munkát végzett”

Az utána felszólaló Várhelyi Krisztina révén mélyebb betekintést nyerhettünk a közel negyed évszázada működő alapítvány munkásságába. Kiderült, hogy a barokk műemlékek sorát gazdagító, Európa-szerte egyedinek mondható minorita templom felújításától a diákok számára kiírt, Kelemen Didák örökségével kapcsolatos pályázatok kiírásáig terjed a tevékenységük, emellett a „repertoárjukban” szerepel tudományos munkák kiadása, jótékonysági estek lebonyolítása, mindez úgy, hogy valamilyen formában az Eperjesen teológiát végzett, pappá szentelt Kelemen Didák legyen a középpontban.

– Professzori állást kapott, de ő a kényelmes pálya helyett az emberek szolgálatába állt. Hogy ez mit is jelentett abban az időben? Az 1600-as évek vége valami kegyetlen időszak volt, háborúk és pestisjárvány sújtotta az országot, Rákóczi szabadságharcának a bukása, kifosztott vidékek, erkölcsi romlás jellemezték a korszakot. A reformáció elsöpörte a katolikus vallást, a templomokat, elüldözték a papokat. Ilyen körülmények között kezdte a katolikus hit megújításáért végzett munkáját P. Kelemen Didák, terjesztette a hitet, ápolta a pestises betegeket, úgy dolgozott, mint egy orvos, vagy ápoló. Mindezek mellett templomokat, iskolákat és rendházakat épített Nagybányától Szegedig és Egerig” – magyarázta az alapítvány elnöke, hozzátéve, hogy a Kézdivásárhelyen levetített filmmel is az a céljuk, hogy ízelítőt tudjanak nyújtani abból a titáni munkából, amit a felsőháromszéki atya végzett.

A kulisszák mögött

A filmvetítés előtt még felszólalt Bejan András, a Nagy Mózes Líceum igazgatója, Kopácsi Ferenc kézdialmási plébános, emellett felolvasták Belénesi Róbert aradi minorita rendházfőnök gondolatait, Nagy Tamás magyartanár pedig a kézdivásárhelyi önkormányzat üdvözletét tolmácsolta. Mielőtt a dokumentumfilm kockái a vásznon lepörögtek volna, Czikora Ágnes, az alkotást készítő BluePixel Kommunikációs és Produkciós Iroda ügyvezető igazgatója vetített képes előadás révén engedett bepillantást a forgatás kulisszatitkai mögé. Elmondta: Kézdialmás, Kézdivásárhely, Giródtótfalu, Nagybánya, Nyírbátor, Miskolc és Eperjes csak néhány hely, ahol nagytiszteletű Kelemen Didák élt, munkálkodott és segített, és ők, mint a munkássága nyomában járó filmesek megfordulták magukat, nem ritkán kalandos pillanatok közepette.

– A film révén nemcsak bejárja életének fontos helyszíneit az alkotó BluePixel Kommunikációs és Produkciós Iroda stábja, hanem olyan interjúkkal építi, melyekből kiderül, mit hagyott örökül a misszionárius az utókornak – magyarázta.

A rendkívül hangulatos film megszólalói között van dr. Gyulai Éva történész-muzeológus, aki a korról és a Kelemen Didákhoz kapcsolódó épített örökségről beszél, dr. Szabó-Tóth Kinga szociológus, aki a misszionárius társadalomra gyakorolt hatására, cselekedetei jelentőségére világít rá, Tóth Sándor szobrászművész, aki a hittérítőt több mint fél tucat alkotásban örökítette meg, Kalna Zsolt minorita tartományfőnök, aki egyházi szerepét méltatja, Kopácsi Ferenc kézdialmási plébános, Cserei Lázár megyebíró, Rancz Teréz, aki a családi hagyományokat eleveníti fel és dr. Várhelyi Krisztina, aki a szerzetes kultuszának építését mozgatja és boldoggá avatási ügyét többek között kiadványok megjelentetésével, rendezvények szervezésével segíti.

A filmben nyilatkozik a Kelemen Didák boldoggá avatását segítő római posztulátor mellett még számos olyan egyházi és világi ember is, aki valami módon Kelemen Didák szellemi örökségét őrzi, és arról számot tud adni. Az alkotás közreműködője Kincses Károly, a Miskolci Nemzeti Színház művésze, aki az atyától származó szövegekből/imákból válogat, és alakját színészi eszközökkel idézi meg.

A rendezvény végén felszólalt Molnár István, Kézdialmás polgármestere is, köszönetet mondva az alkotóknak, hogy a filmmel is mementót állítottak a kis település nagy szülöttének, majd a rendezvény közös áhítattal ért véget, ahol a jelenlevők P. Kelemen Didák által szövegezett imát mondták el. Az alkotók az erdélyi premiert követően miskolci bemutatót is terveznek novemberben. Ezt követően a Kovászna megyében a Polyp Televízió is műsorra tűzi a dokumentumfilmet.