A 13. RMDSZ-kongresszus

Az RMDSZ szombaton, Zilahon szervezte 13. kongresszusát. Kelemen Hunor elnök szerint a Szövetséget egyelőre nem foglalkoztatja a kormányra lépés kérdése.

Az eseményen jelen lévő Liviu Dragnea PSD-elnök többek között arról a bizalmi viszonyról tett említést, amely közte és Kelemen Hunor között kialakult az elmúlt időszakban. Úgy vélte, az RMDSZ és a PSD parlamenti együttműködése eredményes. Megjegyezte: a politikában sokszor egy kézfogás fontosabb, mint egy sokoldalas együttműködési megállapodás. „Gondolkozhatunk azon, Hunor, hogy talán érdemes megtennünk a következő lépést is”, utalt a kormányzati együttműködésre a politikus. Hozzátette, tudatában van annak, nem érett még meg az idő arra, hogy az RMDSZ már a zilahi kongresszusán döntsön erről. Kijelentette: magára vonatkozóan is érvényesnek tekinti a kongresszus „Nem hátrálunk meg!” jelmondatát. Maga is hasonló elszántsággal kívánja érvényesíteni a román kormány programját.

Az RMDSZ elnöke a szövetség szombati kongresszusa végén tartott rögtönzött sajtótájékoztatón újságírói kérdésre reagált Dragnea kormányra hívására, elmondva, nem foglalkoztatja a szövetséget a kormányra lépés. Hozzátette: a szövetség egyelőre azt tekinti céljának, hogy tartalommal töltse meg a kormánypártokkal kötött parlamenti együttműködési megállapodását. A Wesselényi Miklóstól kölcsönzött „Nem hátrálunk meg!” jelmondatról kifejtette, nem harci kiáltás, nem valaki legyőzésére szolgál, ez arról a romániai magyar közösségről szól, amely úgy tudott talpon maradni az elmúlt évszázadban is, hogy tette a dolgát, építkezett.

Az MTI kérdésére, hogy a szövetség be kívánja-e terjeszteni a parlamentben a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó tervezetét, amelynek elkészítéséről a négy évvel ezelőtti kongresszuson született határozat, Kelemen kijelentette: a tervezetet akkor terjeszti be a szövetség, amikor alkalmasnak látja erre a pillanatot. „Mind a kulturális autonómia tervezete, mind a regionális autonómia tervezete készen áll, és várjuk az alkalmas pillanatot arra, hogy lépni lehessen”, fogalmazott. Hozzátette, eredményt akarnak, nem csak bűvészmutatványt. Úgy vélte: ha a szövetség most nyújtaná be a tervezetet, akkor az az alkotmánybírósághoz kerülne előzetes normakontrollra, és még csak a parlamenti vitáig sem jutna el. „Azt a helyzetet kell megteremtenünk, amikor érdemben lehet lépnünk. A helyzetteremtéssel évek óta foglalkozunk, de ez nem csak rajtunk múlik. A román politika ma nemcsak a székelyektől, hanem általában a regionális identitások felerősödésétől fél” mondta.

A szövetségi elnök arra a kérdésre is reagált, hogy a cselekvési terv miért nem tér ki a magyar nyelv székelyföldi regionális hivatalos státusának az elérésére. Ez ugyanis hangsúlyos pontja volt a szövetség tavalyi választási programjának. Elmondta: a cselekvési tervben az 1918-as román ígéretek betartatása szerepel, és ez a nyelvi jog az ígéreteknek is része.