20 ország 7700 kilométeren építi a Nagy Zöld Falat

A Nagy Zöld Fal egy ambiciózus terv arra, miként lehet enyhíteni a globális felmelegedés okozta csapásokat, hogyan lehet megmenti 232 millió ember élőhelyét.

Az élő fal ötlete először az 1970-es és 1980-as években vetődött fel Afrikában, akkoriban jött létre egy szervezet, akik a kezdetek óta több tízmillió fát ültettek el, főleg lakott városokban és farmokon.

A 2000-es évek közepén ezt a kezdeményezést elevenítette fel Nigéria elnöke, Olusegun Obasanjo. 2007-ben az afrikai államfők rendes ülésén el is fogadták a gigaprojektet. A kezdeményezés mögé akkor 11 ország állt be (Burkina Faso, Csád, Dzsibuti, Eritrea, Etiópia, Mali, Mauritánia, Niger, Nigéria, Szenegál és Szudán). Jelenleg már 20 afrikai ország vesz részt a faültetésben, írja az MNN.

https://youtu.be/kmgrwW5fQ5E

A térség mára kihalt, száraz és kopár lett, ahol fogytán az élelmiszer és a víz. Aki csak teheti, elmenekül innen.

Az kritikus terület, ahol a zöld fal megépülhet, a Száhel övezet (vagy éhségöv), amely a világ legnagyobb sivatagjának, a Szaharának a déli részén található. Valamikor füves szavanna borította, az elhúzódó aszályok azonban gyökeresen megváltoztatták a térség klímáját. A Szahara évről évre hatalmas területet hódít el a Száhel-övezet lakóitól, akik kénytelenek folyamatosan délebbre költözni, menekülve a sivatagi forróság és szárazság elől.

A hatalmas kopár térség átszeli az egész afrikai kontinenst. Az éghajlatváltozás frontvonalán van, ahol a helyiek milliói szembesülnek a globális felmelegedés okozta pusztító hatással.

1968 és 1974 között elmaradtak az esők, tartós szárazság sújtotta az övezetet, 250 ezer ember halt éhen, és milliók kényszerültek elhagyni lakóhelyüket.  A csapadék mennyisége mára jobbára csak a köles termesztéséhez elég. Az év csapadékos napjainak a száma fokozatosan csökken. Az elmúlt években súlyos aszályok sújtották a térséget és gyakoribbá váltak a por- és homokviharok.

A Nagy Zöld Fal 780 millió hektár elsivatagosodott vidéken húzódna, a terület az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint jelenleg 232 millió embernek ad otthont.

Ha sikerül befejezni a  a szárasságtűrő fákból kialakított zöld falat, az  7700 km-es hosszával és átlag 15 km-es szélességével a világ legnagyobb ember alkotta „építménye” lesz. Nyugatról keletre Dakartól (Szenegál fővárosa) Dzsibutiig (Dzsibuti fővárosa) terülne el.

A program teljes költsége meghaladja a 8 milliárd dollárt, de az Európai Unió, a Világbank és az ENSZ is támogatja az elképzelést. Ugyanis a Nagy Zöld Fal nemcsak klímavédelmi szempontból páratlan kezdeményezés, hanem elősegítheti a térségben a békét is. A projekt megvalósításához hatalmas összefogás szükséges, olyan országok között valósul meg, ahol eddig a szegénység és kilátástalanság miatt sok volt a konfliktus, és háború dúlt.

Többnyire a szárazságot jól tűrő fafajtákat, például akácot telepítenek, de a zöld fal közé zöldséget és gyümölcsfákat is ültetnek. A fák ugyanis árnyékot adnak, csökkentik talajnedvesség kipárolgását, lassítják a csapadék lefolyását, így a kutak újra megtelhetnek vízzel.

A gigaprojekt, vele a faültetések, számtalan afrikai család utolsó mentsvára lehet, és megélhetését is biztosítja.

A projekt legeredményesebb országa Szenegál, ahol 2010-re 525 kilométer hosszú faültetvényt hoztak létre, 11 millió fát sikerült elültetni. A 2016-os adatok szerint 4 millió hektárt vontak be így a mezőgazdaságba.

(24.hu)