/ Stúdió

Több mint négyszázötven erdélyi művész méltatása: Demeter Ervin legújabb kötete bizonyára sokáig referenciaként fog szolgálni. Az Erdélyiség. Egy elszakított nemzetrész művészete című könyvét több erdélyi városban is bemutatták a napokban.

Felmenőink közül dédapáinknak és nagyapáinknak is nagy valószínűséggel egyaránt volt lova, ha kicsit is érdeklődtek a vidéki élet iránt. A négylábúak iránti szeretet belénk van kódolva, a lovakat a szülőfölddel és a gazdasággal hozzuk összefüggésbe.

Felolvasószínház kíséretében mutatták be az Örkény István drámaírói ösztöndíj hét alkotását tartalmazó Százhúszból hét című drámakötetet a budapesti Bajor Gizi Színészmúzeumban. Az antológiában erdélyi szerzők drámáit is olvashatjuk.

Kiemelkedő zenei tudással rendelkező fiatalok laza, könnyed, bulis formában adnak elő feldolgozásokat – így lehet összefoglalni a magával ragadó stílusú Fuse Band együttest.

Rövid, sűrített, képszerű és hangsúlyosan lírai versek, mélyhegedűvel és zebrapintyekkel – Mélyhegedű címmel jelent meg nemrégiben Balázs K. Attila verseskötete. De hogyan válnak ezek a tömör szabadversek dallá, milyen rétegeket fejt fel a zene?

Olyan érzés síelni, mintha újra látnék! – fogalmazta meg az egyik fiatal a síelés élményét a látássérültek sítáborában Hargitafürdőn.

Kudarcok, tanárság és több évtizedes terepmunka. De nem receptek ezek, hanem egy mélyen személyes vallomás élményekről és tapasztalatokról, amelyekből az olvasó akár okulhat is. Gagyi József tavaly megjelent kötetét mutatták be Csíkszeredában.

A Henter-kúria őrei már régi motorosok: nem az idei az első alkalom, hogy részt vesznek az Örökségünk őrei versenyen. Előzőleg kisfilmet készítettek a diákok, amelyben bemutatták a Henter-kúriát, idén viszont a közelmúlt felidézését célozták meg.

Milyen volt egy műkorcsolya-ruházat az 1950-es években? Mi mindenről mesélhet ez a piros gyapjúszövetből készült, flitteres ruha és a fehér színű korcsolya? A téli sportok csíki történetét idézi februárban a Csíki Székely Múzeum kiemelt tárgya.

Korondon a taplógombák kincset érnek. Kevés olyan család maradt a településen, amely még életben tartja a taplászat mesterségét. Nem titkolt céljuk megmenteni, mi több a modern élet igényeire szabni a gomba széles felhasználási és értékesítési módjait.

Miért ne csinálnánk fúvós hangszereken játszó tagokkal egy zenekart? – a kérdés 2021-ben merült fel néhány csíkszéki fiatalban, az ötletet pedig hamar megvalósítás követte.

Óvnunk kell a régi házakat, hiszen azok a múltról tanúskodnak, az identitásunkat erősítik. Ennek vonatkozásában a Népi épített örökségünk gyerekszemmel rajzkiállítás is a kulturális értékek fontosságára hívja fel a figyelmet.

László Zsoltot már háromévesen is a dobolás vonzotta, és a zene mindig is az élete része volt. Ma gyerekeket tanít dobolni, tavaly pedig valóra vált élete egyik nagy álma: az Azahriah-produkció részeseként lehetősége volt fellépni a Puskás Arénában.

A fotográfiában a jelen és a múlt összefügg, viszont nem a múlttal akar foglalkozni, hanem a jelennel, és így letenni a kis jeleket a nagy idő folyamán – vallja magáról Czire Alpár fotográfus, akinek a Molnár István Múzeumban nyílt kiállítása.