Fizikális felkészülésen a Lombard Pápa Zeteváralján

A Lombard mint futballklub 1996-ban alakult Tatabányán, majd Szombathelyre került a székhelye, végül 2004-ben költözött át Pápára, és vált első osztályos csapattá. A 2005–2006-os szezonban kiestek az NB I-ből, tavalyelőtt jutottak vissza. Őszi szezonjuk sikeres volt, a tavaszi már nem annyira, végül a 11. helyen végeztek. A jelenlegi bajnokságban megint a hetedik helyen zárt az őszi fordulókat követően a csapat, az edző, Véber György szerint ez már más bajnokság, és a csapat is megerősödött, így a célkitűzés változott, mindenképpen megpróbálnak a mezőny első felében végezni.

Véber György:

– Konkrét pozícióra fognak hajtani a tavaszi rajt után?

– Nincs meghatározva, hogy hatodiknak kell lenni vagy hetediknek. Én edzőként azt a célt határoztam meg a bajnokság elején, hogy a mezőny első felében végezzünk, vagyis legalább a nyolcadik helyen. Most hetedik helyen állunk, nem akarok hátrafelé nézni. A tavalyi tanulságokat levonva biztos vagyok benne, hogy az idei tavasz rendben lesz. Azt sem szabad elfelejteni, hogy hat pontra van a dobogó. Igaz, a mezőny vége is ugyanennyire van, épp középen helyezkedünk el. De tartom a csapatot olyan erősnek és állapotúnak, hogy helyzetünket szilárdan tartani tudjuk. Esetleg ha egy-két bravúr tavasszal beesik, akkor akár előre is léphetünk, ami reális célkitűzés.

– Erősítés várható a télen?

– Nem, gyakorlatilag ugyanaz a keretünk. Egy változás van a csapatban, van egy nigériai idegenlégiósunk, akit kölcsönadtunk, helyette egy másik nigériai érkezik, akiről egyelőre nem tudunk semmit. Távozók vannak, ők peremberek voltak, akik nagyon ritkán jutottak játéklehetőséghez, így rájuk tavasszal már nem számítok.

– Miként esett a választás Zeteváraljára?

– Ez egy meghívás volt, felajánlották, hogy eltölthetünk itt egy hetet. Megnéztem a lehetőségeket, majd rábólintottam. Gyakorlatilag ez a felkészülésünk első hete, a téli vakáció után részt vettünk egy szegedi teremtornán, majd rögtön jöttünk Székelyföldre. Tulajdonképpen a kőkemény munka jövő héten, hazai környezetben kezdődik, de rávezetőnek ez tökéletesen megfelelt.

– Helyi étel- és italspecialitásokat próbáltak ki?

– A szilvapálinka az edzői stáb kompetenciája volt, a csapat maradt a könnyebb italoknál. Még ha első hét is a felkészülésben, az alkoholfogyasztás nem fér bele. A különböző helyi ételeket folyamatosan kapjuk, mindegyik nagyszerű. Természetesen lesz egy olyan esténk, amelyen mindenki szabadon lesz engedve. Ez a felkészülésünk része, nem üdülni jöttünk ide.

– A Hargitán jártak már?

– Egyelőre nem, reggelente futóedzéseket tartunk. Csütörtök délutánra van betervezve egy kirándulóprogram, akkor fogjuk tüzetesebben megnézni a környéket. Az idő nagyszerű, otthon is hasonló hőmérséklet van. A levegő itt tisztább és nehezebb, ami egyértelműen hasznunkra válik.

– A terep mennyire felel meg az edzéseknek?

– Hát, nem a legideálisabb, a talajrész nagyon nehéz. De a játékosok nagyszerűen álltak hozzá, így megoldottuk a problémákat, nem történt sérülés a sár miatt. Hétfőn Székelyudvarhelyen, a Rákóczi Sportcentrumban edzettünk, kedden és szerdán Csíkszeredában, műfüves pályán fogunk gyakorlatozni.

– Visszatérnének még Székelyföldre?

– Természetesen. Igazából Zeteváralja egy nyári felkészülésnek felelne meg, hiszen a magyarországi klubok azt keresik, hol lehet hűvösebb helyen edzőtáborozni. Így nincs kizárva, hogy visszatérünk még ide.

A Lombard Pápa vezetőedzője, Véber György 1969-ben született, labdarúgó pályafutását Szegeden kezdte, majd megfordult a Győri ETO-ban és az Újpesti Dózsában is. 1998-ban súlyos sérülést szenvedett, ami nagyban befolyásolta pályafutását. Háromszoros válogatott, kétszer volt magyar bajnok (1990, 1998), továbbá egyszeres Magyar Kupa- és Szuperkupa-győztes. Irányítása alatt jutott vissza az NB I-be a Lombard Pápa.

– Hogyan telik a játékosoknak a felkészülés?

– Tulajdonképpen múlt héten kezdtük a felkészülést, aminek még mindig az elején járunk. Szerintem egy nagyon barátságos környezetbe csöppentünk. Nekem korábban is voltak tapasztalataim Erdélyről, hiszen hat évvel ezelőtt a Ferencvárossal Szovátán edzőtáboroztam. Tudtuk az erdélyi emberekről, hogy kedvesek és szívélyes vendéglátók, nekik köszönhetően szinte otthon érezzük itt magunkat. Kissé nehezen telik, mivel nagyjából futóedzések vannak, de jól érezzük magunkat.

– A karácsonyi fáradalmakat ki tudták pihenni?

– Azokon már rég túl vagyunk. Mi nem pihenni jöttünk, hanem alapozni. Most a felkészülésnek az a része van, amiben fizikálisan alapozunk.

– A csapategység tovább erősödött itt?

– Ezzel sosem volt probléma csapatunknál. Egy edzőtábort az edzőnk nevez csapatépítőnek, én úgy érzem, hogy az összetartás csapatunk egyik fő jellemzője, és ez így lesz a továbbiakban is.

Az 1973-ban született Szűcs Lajos háromszoros magyar válogatott kapus. Pályafutását az Újpest FC-nél kezdte, bezsebelve egy bajnoki címet, majd az FC Kaiserslauternhez igazolt, mellyel első helyen végzett a Bundesligában. 1999-ben visszatért Magyarországra, a Ferencvárosi TC-hez, amellyel újabb két magyar bajnokságot nyert. 2006 óta védi a Lombard Pápa kapuját.

– Milyen tapasztalatokkal fog hazatérni Székelyföldről?

– Nagyon kedvesek, aranyosak a vendéglátóink. Olyat nem tudtunk kérni, amit ne teljesítettek volna. Egy meghívásnak tettünk eleget, ami reményeink szerint egy kezdődő együttműködés része lesz.

– Milyenek a székely ízek?

– Parádésak, tényleg finom minden. Megkóstoltuk az áfonya- és a szilvapálinkát is, mindkettő nagyon finom.

– Bepakolnak majd egy-egy üveggel a hazamenetel előtt?

– Valószínű, hogy otthoni szeretteink is megkóstolhassák a székely ízeket.

– Ajánlaná más magyar csapatoknak is a székelyföldi felkészülést?

– Nem ajánlom, ne jöjjenek, mert majd jövünk mi. Viccet félre téve, természetesen. Főleg nyáron érné meg. Majd meglátjuk, mit hoz a jövő.

Kovács László a Tatabányai Bányászban 10 évesen, 1961-ben kezdte kapus pályafutását. Megfordult többek közt a Honvédban, a Videotonban, a RÁBA ETO-ban, a Békéscsabai ESSC-ben és a Siófoki Bányászban. Aktív karrierjét az osztrák SC Forchensteinben fejezte be. A magyar válogatottal részt vett az 1978-as, argentínai világbajnokságon. Jelenleg a Lombard Pápa kapusedzője.