Kilencven év zöld-fehérben: ünnepel a Bástya

Focizva ünnepelték a szárhegyi labdarúgást

Több korosztály labdarúgói léptek pályára a szombati ünnepi mérkőzéseken. Itt ezúttal korántsem az eredmény számított, hanem a jó hangulat, a játékosok célja önmaguk és a szép számú közönség szórakoztatása volt. A hetvenes évek Bástyája az egykori B ligás Gyergyói Jövővel játszott, az Öregfiúk a testvértelepülés Mátraderecske csapatával mérkőztek, együtt a jelenlegi csapattal, és az utánpótlás is pályára lépett.

Gólokból és az ezzel kiérdemelt tapsból nem volt hiány. Az esemény fénypontja azonban a focitörténeti visszatekintés volt, amelyet a néhai Ferenczy István feljegyzései, visszaemlékezései alapján állítottak össze. Amint elhangzott, a jóságos, de sokszor szilárd kezű, minden apróságra figyelő Ferenczy Pista bácsi nem utolsósorban egyik legnagyobb szurkolója volt a zöld-fehéreknek.
Munkásságának egyik fő jelentősége, hogy megírta a labdarúgás történetét – az ő füzetében leírtak alapján állt össze a vetített képekkel illusztrált visszatekintés. Ebből idézünk az alábbiakban:

Egy megfakult kép a múltból: szárhegyi labdarúgók 1953-ban

„A múlt idők felújításával tanulságot és erőt merítve utat kell mutatnunk az utánunk következő labdarúgás irányítóinak, aktív játékosainak és kedvelőinek teendőik végzésére, labdarúgásunk méltó folytatására” – írja István bácsi, aki nemcsak az ő idejében megélt eseményeket jegyzi, hanem felgyűjtötte az elődök visszaemlékezéseit is.

Noha az 1920. év a szárhegyi labdarúgás megszületésének ideje, kevés adat áll a rendelkezésünkre. Fénykép vagy írás nem maradt ránk, így a megbízható szájhagyományok alapján tudunk némi visszapillantást nyerni azokra az évekre, továbbá az akkori játékosok ma is élő utódainak elbeszélése alapján.

Több forrás említi viszont, hogy 1920-ban állt össze Oláh Antal kezdeményezésére az első szárhegyi focicsapat Törekvés néven. Az első csapat játékosai: Czimbalmos József, Czimbalmos András, Czimbalmos Lajos, Ferencz Rudolf, Ferencz György, Czimbalmos Imre, Zöld Imre, Benkes József, Ferencz Gergely, Brassay István, Csergő Vilmos, Rácz László. A színei pedig már akkor is zöld-fehér voltak.

A zöld-fehér szín történetét pontosan még nem ismerjük, de az egyik fajta gyűjtés szerint az anyaországi Ferencvárostól származik. Ha így van, akkor nem kicsi a jelentősége, hiszen a Fradi iránt tanúsított szimpátia egyben jelentette a magyar nemzethez való tartozás határozott kifejezését.

Ekkor még nem volt szervezett, irányított mérkőzés, egymás között játszottak a vasúton túli kaszás területen (malommal szemben), melyet bérmentesen bocsátott rendelkezésükre Angi István.
Pár évre rá a Szárhegyi Atlétikai Klub nevet vették fel, így lett Marosvásárhelyen bejegyzett hivatalos sportszervezet. A játékosokat leigazolták. A labdarúgás szeretete gyorsan elterjedt a községben, rajongó tábora szinte naponként gyarapodott.

Több év után felbomlott, majd 1930-ban Sajgó Tamás szervezi újjá a csapatot Törekvés néven, és öltözőt is biztosít saját lakásában. Sajgó Tamás elbeszélése szerint a csapat legnagyobb sikere 1934-ben volt, a gyergyószentmiklósi Lokomotivát 7–0-ra verte hazai pályán. Nagy riválisa már akkor Ditró volt, akivel szinte megszámlálhatatlan mérkőzést játszott.

A világháború előtti, alatti és utáni években többször megszűnt és újjáalakult a csapat, 1948-ban viszont Poráczki Ede a helyi vezetőség ösztönzésére és támogatásával újraszervezte a helyi labdarúgást.

1949-ben kapta meg a labdarúgás azt a területet, ahol a mai pálya is van. A szárhegyi foci gyors fejlődésnek indult, az 50-es évek rengeteg győzelemről szólnak, a Gyergyói-medencében szinte verhetetlenek.

1953 jeles esztendő. Szárhegyre kerül Abrudbányai Sándor sporttanár, aki edzőjátékosként tevékenykedik, de már utánpótlást is nevel. Az ő irányítása révén megnyerik Gyergyószentmiklóson a Felszabadulás Kupát. Ezután azonban átszervezések következnek, sikerek után 1964-ben újra megszűnik a csapat.

Végre 1969-ben szerveződik újjá, úgyhogy az 1968–69-es szezonban két csapattal rendelkezik Szárhegy. Létrejött egy ifjúsági is.

1969-ben Béres Lajos néptanácselnök komoly hozzáállása révén feladatul kapja Ferenczy István a megyei bajnokságba való benevezés ügyes-bajos dolgait. Őt segítik Csergő Bálint és Péter Ernő játékosok.

A megyei bajnokság sok sikert hozott, végül a 8. helyen zárt a csapat. 1973-ban egy egész jó csoport igazol le az ekkor már Bástya néven szerepelő együttesnél, akik végül az egyik legsikeresebb időszakát hozzák a sportágnak. Ők Ferencz József, Ferencz Béla, Ferencz Zoltán, Páll Antal, Málnási Csaba, Bartalis Arnold, László Attila, Dósa Elek, Ferencz Dénes, Béres József, Szabó József, Benkes József, Kulcsár Béla, Korpos Arnold, Angi István, Keresztes József, Oláh Zoltán.
Ez a csapat harmadik lett a megyeiben.

Az 1979-es évben óriási élményről számolnak be. Mátraderecskével szerveztek oda-vissza cserelátogatást. Abban az időben ez nem volt kis dolog, ugyanis a határok nem voltak szabadok, mint most. A kiutazáshoz szükséges papírok beszerzésében Bogos Benedek akkori elnök nyújtott sok segítséget.

A nyolcvanas évek, a belpolitikai viszonyok elég válságos helyzetbe hozták a futball sorsát, de mindig akadt egy-két személy, aki nem hagyta kialudni a Bástya fölött pislogó lángot. Ilyen volt Korpos Béla és Imecs Imre is. 1984-ben sikerült egy rég óhajtott kupát szervezni, a Bástya Kupát, ahol a Bástya második lett, a régi rivális Ditró mögött.

Az 1989-es események hatására újabb szünet következett, de nem sok ideig, hiszen 1990-ben újabb kedves esemény történik. Nagybajomba utazott a csapat, melynek élményei, leírt gondolatai meghatóak. Találkozott újra a nemzet – írják róla. Egy év múlva visszavárták a nagybajomiakat, és ez a kapcsolat azóta is tart, akár Mátraderecskével..

Mindezek után nem szűnik meg a labdarúgás Szárhegyen, csupán az újraszervezésre vár. A focisok vasárnapról vasárnapra találkoznak és edzenek a saját kedvtelésükre. Kisebb-nagyobb összejövetelek kivételével ez így tart egészen 1997-ig, amikor Becze László, Páll Csaba régi tehetséges bástyások és Korpos Lajos testnevelő tanár újrakezdik a szervező, de már nagyon nehéznek bizonyuló munkát. Rengeteg fáradozás eredményeként rövid ideig sikerült életben tartani a labdarúgást.

Szárhegyi Bástya 2011

Újabb és hosszasabb szünet jön, de aztán idén újra komoly pártfogás alá került az egyesület, részt vesz a körzeti bajnokságban, ahol az őszi sorozat végén a harmadik helyen áll.

A szárhegyi focinak tehát gazdag múltja, sikereket hozó jelene van, és minden bizonyára jövője is. Lenghet a zöld-fehér zászló és szólhat a Föl, föl futballisták kezdetű Bástya-induló. Ahogy egy születésnapon illik mondani: Isten éltesse a szárhegyi focit!