Bálint Zsombor
2010. június 30., 20:292010. június 30., 20:29
2010. június 30., 23:192010. június 30., 23:19
Fotó: Boda L. Gergely
„Miért nem láthatom a mérkőzéseket magyar kommentárral?” – kérdezte –. Hiszen a szerződésben benne van az a magyar nyelvű adó, amely közvetíti ezeket.”
Válaszom, mely szerint minden bizonnyal azért van ez így, mert a román televízió kizárólagos joggal megvásárolta a világbajnokság közvetítési jogát Románia teljes területére, az adott szolgáltató pedig nem kíván szembekerülni a törvénnyel, egyáltalán nem nyugtatta meg a panaszost. S valóban: mi az erősebb? A magyar közösség anyanyelvhasználathoz és az anyanyelven kapott információhoz való joga, vagy az a világszerte alkalmazott kereskedelmi jog, amely országhatárokra bontja le a műsorszórás lehetőségét?
Természetesen az ügy távolról sem egyszerű és egyértelmű. Hisz a mostani foci vb-t is nagyon sokan nézhetik különböző kábeltársaságoknál a magyar televízió adásában, az olvasónk ilyen tekintetben tehát joggal van felháborodva, mert egyesek között kiközösített kettesnek érzi magát. Mindez azonban nem tisztázza az alapkérdést, a közösségi anyanyelv-használati és a kereskedelmi jog látszólag kibékíthetetlen szembenállását. Bármennyire is próbáljuk ugyanis szőnyeg alá seperni a kérdést, s bármennyire is szemet huny egyelőre Brüsszel afölött a világon egyáltalán nem szokványos tényállás fölött, hogy Románia jelentős részén a magyarországi televíziókat akadály nélkül lehet nézni, a tény az tény marad: egyik vagy másik kereskedelmi televíziónak a kábelkínálatból való kivétele elleni tömegmegmozdulások ide vagy oda, tudomásul kell vennünk, hogy mindazok a műsorok, filmek, sportközvetítések stb., amelyeket az adott műsorszórók megvásárolnak, csak Magyarország területére érvényes közvetítési joggal bírnak.
Más szóval, ha valaki nagyon akarja, megbogarászhatja, hogy milyen jogon tűzi műsorra x adó az Erdélyben látható adásában is y filmet, mikor annak a jogát Romániában z adó birtokolja…
Természetesen az, hogy nyakig élünk a törvénytelenségben egyáltalán nem vigasztaló, hiszen egyet kell értenünk a panaszosunkkal: nem mindegy, hogy a meccset milyen nyelvű kommentárral nézzük, mint ahogy Shrek kalandjai sem ugyanolyanok magyar szinkronnal, mint bukaresti román nyelvű feliratozással. Évek óta küzd közösségünk a nyelvi jogokért, s ha mindezt holmi hideg kereskedelmi érdekek próbálják keresztülhúzni, bizony jogtiprást kiáltunk.
Amikor tehát magyarázni próbáltam annak a szolgáltatónak a bizonyítványát, amely a magyar nyelvű vb-közvetítés megakadályozásával – igaz, hogy katolikusabbként a pápánál –, tulajdonképpen a törvény betűjéhez ragaszkodott, nem arattam nagy sikert, hiszen a panaszos szerint az újságíró feladata ezeket a kérdéseket felvetni, hogy a politika megoldást találjon rájuk.
Mert azért mégis jobb lenne, ha egyrészt nem fenyegetne folyamatosan az a veszély, hogy elsötétül a képernyőnk valamilyen műsor előtt, másrészt egyszer s mindenkorra megnyugodhatnánk, hogy nyelvi jogaink nem csupán valami kegygyakorlás eredményei, hanem szilárdan gyökereznek a nemzetközi jogi gyakorlatban.
Kozán István
Tisztázzuk a legelején: a Sepsi OSK kiesése után a román sportsajtónak úgy kellett a titokzatos, egyetlen porcikájában sem román FK Csíkszereda a Superligába, mint egy falat kenyér. De mi, romániai magyarok hol vagyunk ebben a sokismeretlenes egyenletben?
Kozán István
Megyeitanács-elnökként gyöngyözte ki magából Biró Barna Botond a parajdi betonhiány hallatán, hogy az érintett „cégnek nincs mit keresnie Parajdon, szakmai arrogancia jellemzi őket”, meg egyébként is „Mars!”. Ennél azért többet várunk.
Kozán István
Minden kudarc egy esély is lehetne valami jobb kezdetére – valahogy így gondoltuk, miután végigszenvedtük a televízió képernyőjén keresztül a Sepsi OSK fociklub utolsó meccsét az első osztályban. Naivak voltunk.
Szüszer Róbert
Ezt csinálja utánunk a hanyatló nyugat és a feltörekvő kelet: egy matekzseni próbálja bizonygatni igazát egy Facebook/TikTok-sztárral szemben!
Kozán István
Saját magának mond ellent vagy egyszerűen előremenekül Borboly Csaba? Esetében akár mindkettő igaz lehet. Nekünk azonban emlékeztetnünk kell a politikust arra, amiről ő ma már hallani sem akar.
Kozán István
Munkaszüneti napok idejére is mindig két táborra oszlik az ország lakossága: azokra, akik szerint „végre”; és azokra, akik szerint „hát hogyne”.
Kozán István
Elhívták a sajtót egy olyan rendezvényre, amelyen három órán keresztül a pásztorkutyák és a turisták közötti békés megférés lehetőségeiről volt szó. Megoldást nem nagyon találtak a problémára, a médiát azonban jól megszidták.
szóljon hozzá!