Rogán-Băsescu-tengely?

Előrebocsátom, hogy ha én magyar adóellenőr lennék, nem olvasnám el ezt a cikket. Újságíró kollégától hallottam, így nem is igazán kételkedem a történet valódiságában, hogy Budapest belvárosában, a Ferenciek terén lejért adták a kürtőskalácsot az ünnepek előtt. Állt a kolléga az alkalmi fabódénál, és a következőket hallotta: „Tíz lej lesz.” A vásárló ekkor valóban a zöld műanyag egylejesekkel fizetett.

Örömömben a fülemig szaladt a szájam, hiszen nem is lenne meglepő mindez, ha nem emlékeznék a pillanatokra, amikor még zöldfülű határon túliként próbáltam először lejjel érvényesülni a magyar fővárosban. Igaz, nem a kalácsosokat akartam arról győzködni, hogy ismerjék már el a Román Nemzeti Bank által kibocsátott bankjegyeket. Nem. Naivitásomtól vezérelve valutaváltónál próbálkoztam, miközben nem valutát vittem magammal... És emlékszem az akkori megvető tekintetekre is. Hogy is képzelem! Lejt váltani Magyarországon! (Rögtön megjegyzem, tudom, hogy sokan szeretnek bennünket itt is, csak az fáj, hogy ez egyáltalán kérdés. Hogy „határontúlimagyarszeretetben” vagy „magyarszeretetben” lehet egyáltalán három pártra szakadni. Mert lehet ugye szeretni és nem szeretni, illetve lehet közömbösnek is lenni.)

Nos, az elmúlt években a lej (főleg a RON) szépen, lassan felkúszott a valutaváltók táblázataira és elektronikus kijelzőire, a konvertibilissé lett román pénzzel pedig ma már ugyanúgy lehet érvényesülni, mint annak idején a német márkával vagy az amerikai dollárral.

A gonosz humorral megáldott újságíró kolléga felvetette ugyan, hogy a lej budapesti hódítása bizonyára a belvárosi fideszes polgármester, Rogán Antal és a demokrata-liberális Traian Băsescu román államfő alkotta tengelynek köszönhető, de igyekeztem őt meggyőzni arról, hogy ez nem így van. Inkább az tűnik bizonyosabbnak, hogy végre elmúltak már a kilencvenes évek, amikor minden oly bonyolult volt, és alig lehetett határon túliként Magyarországon érvényesülni.

Ma sem túl könnyű, de akkor még körülményesebb volt itt letelepedni, ideutazni, beengedést, megértést nyerni. Most végre idejöhet a székely portéka, és még kereslet is van rá. Ilyen egyszerű. Nincs tengely. Ha pedig az adóellenőr-olvasó mégsem tudta a sutba vágni a kíváncsiságát, arra kérem, most mindezt felejtse el. Kell ennyi összekacsintás a szétszakított magyarok között.