Nevetséges jóindulat

Érdekes és már-már nevetséges dolog történt Sepsiszentgyörgy helyi tanácsának rendkívüli ülésén. Akik ezekre a tanácsülésekre ellátogatnak, megszokhatták már azt, hogy vitából nincs hiány, valamint azt is, amint a tanácstagok néha ügyesen keresztbe tesznek egymásnak. Hogy ez a város javára szolgál, avagy sem, vitatható.

Történt azonban a rendkívüli ülésen valami, aminek nem hogy precedense, de remélhetően folytatása sem lesz. A tanácsosok arról szavaztak, hogy a helyi önkormányzat segítse egy bizonyos pénzösszeggel az idén megszervezésre kerülő Székely vágta rendezvényt. A szavazás előtt azonban Gazda Zoltán MPP-s tanácsos egy javaslattal állt elő: azt kérte, hogy a jobb reklám kedvéért a székely vágta szókapcsolatot fordítsák le románra. Az érdekesség még csak ezután jött, hisz Gazda Zoltán két javaslata nem mondható mindennapinak. Arra kérte a kollégáit, hogy válasszanak a „galopada secuiască” és a „galopiada secuiască” között, hozzáfűzve, hogy ő az utóbbit javasolja, mivel a „galopiada” szó az olimpiára emlékeztet. Rodica Pârvan tanácstagnak is megtetszett az utóbbi javaslat, ezért arra kérte a többieket, hogy azt szavazzák meg. És megtették, egyöntetűen. Az érdekesség az, hogy míg a galopada egy értelmes, a román értelmező szótárban szereplő szó, addig a második, megszavazott galopiada szentgyörgyi találmány.

Nos, így történnek furcsa dolgok Háromszéken. Persze, rejtély marad, hogy miért éppen a Székely vágta lefordítása jutott eszükbe a tanácstagoknak, és az is, hogy honnan jött ez a jószívűség éppen most, amikor az utcanevek cirkusza, valamint a magyar és román alapítványok harca tombol a Lábas Házban elfoglalt helyekért.

Talán jobb lenne ha a tanácstagok azon munkálkodnának, hogy Háromszéken ne pixszel írjanak, borkánba tegyék el a lekvárt, blokkba menjenek haza, vagy árdéból és vinetéből főzzék a zakuszkát, mintsem azon, hogy a román nyelvnek új szavakat ajándékozzanak.