Kozán István
2013. augusztus 28., 11:382013. augusztus 28., 11:38
2013. augusztus 28., 11:402013. augusztus 28., 11:40
Nyitott kapukat döngetett a magyarországi Székelyföldért Társaság Közhasznú Egyesület, amikor minap közleményben arra kérte a romániai magyarokat, hogy „aki fontosnak tartja a szabad anyanyelvhasználatot, juttassa el ezen igényét annak a telefontársaságnak, amelyikkel szerződésben áll.” A civilszervezet abból a hipotézisből indult ki, hogy Romániában a telefontársaságok nem tisztelik eléggé a nem román anyanyelvű ügyfeleiket, pedig a szerződés megkötése után anyanyelvükön kellene megszólítaniuk őket, „lehetőséget adva, hogy a telefonos ügyfélszolgálaton anyanyelvén érdeklődjön a velük szerződésben álló ügyfél”.
A kezdeményezést mi is hasznosnak tartottuk, ezért ott segítettünk, ahol tudtunk: lapunkban és portálunkon, a Székelyhon.ron közhírré tettük a felhívást. Közben mi is utánajártunk, hogyan áll a telefontársaságoknál a magyar ügyfélszolgálat kérdése. Itt és most be kell látnunk, több türelemre lett volna szükségünk ahhoz, hogy a mobilszolgáltatók robothangjaival való „beszélgetések” után ne hagyjuk annyiba a dolgot, hanem kiderítsük, nemcsak a Vodafone társaságnak, az Orange szolgáltatónak is van magyar ügyfélszolgálata. Erre egyébként olvasóink hívták fel a figyelmünket – köszönjük –, akik jelezték, ők biza magyarul értekeznek a narancsos szolgáltatóval.
Mint utánaérdeklődtünk, tárcsázva a 474-es számot, egy ideje valóban magyar tudakozó segít választ találni kérdéseinkre. A számunkra újdonságként ható örömhír kapcsán néhány kérdés felmerült bennünk: miért nem tartja fontosnak a szolgáltató, hogy úton-útfélen tudassa ezt a lehetőséget magyar ügyfeleivel? Miért nem kapunk erről semmilyen információt a cég internetes oldalán, meg egyáltalán a világhálón? Talán üzleti szempontból jobbnak tartják nem híresztelni, hogy természetesen a magyarok is ugyanolyan fontos ügyfelek, mint az ország többségi lakossága.
Kozán István
Tisztázzuk a legelején: a Sepsi OSK kiesése után a román sportsajtónak úgy kellett a titokzatos, egyetlen porcikájában sem román FK Csíkszereda a Superligába, mint egy falat kenyér. De mi, romániai magyarok hol vagyunk ebben a sokismeretlenes egyenletben?
Kozán István
Megyeitanács-elnökként gyöngyözte ki magából Biró Barna Botond a parajdi betonhiány hallatán, hogy az érintett „cégnek nincs mit keresnie Parajdon, szakmai arrogancia jellemzi őket”, meg egyébként is „Mars!”. Ennél azért többet várunk.
Kozán István
Minden kudarc egy esély is lehetne valami jobb kezdetére – valahogy így gondoltuk, miután végigszenvedtük a televízió képernyőjén keresztül a Sepsi OSK fociklub utolsó meccsét az első osztályban. Naivak voltunk.
Szüszer Róbert
Ezt csinálja utánunk a hanyatló nyugat és a feltörekvő kelet: egy matekzseni próbálja bizonygatni igazát egy Facebook/TikTok-sztárral szemben!
Kozán István
Saját magának mond ellent vagy egyszerűen előremenekül Borboly Csaba? Esetében akár mindkettő igaz lehet. Nekünk azonban emlékeztetnünk kell a politikust arra, amiről ő ma már hallani sem akar.
Kozán István
Munkaszüneti napok idejére is mindig két táborra oszlik az ország lakossága: azokra, akik szerint „végre”; és azokra, akik szerint „hát hogyne”.
Kozán István
Elhívták a sajtót egy olyan rendezvényre, amelyen három órán keresztül a pásztorkutyák és a turisták közötti békés megférés lehetőségeiről volt szó. Megoldást nem nagyon találtak a problémára, a médiát azonban jól megszidták.
szóljon hozzá!