Számvetés tárlattal

Székedi Ferenc publicista megnyitóbeszédében kifejtette: egyfajta számvetés ez a tárlat. Több mint egy évtized telt el azóta, mióta a négy alkotó befejezte felsőfokú tanulmányait, most észlelhetik, hogy ki mennyiben változott, csiszolódott. Elmondta, hogy Szabó Árpád és Vajna László Károly festményeit elemezve felfedezhetők különbségek a témaválasztásban, a szín- és formakezelésben egyaránt. Az elemző szerint, míg Vajna fokozza jelképes alakjainak az expresszivitását azzal, hogy kiemeli őket, vagyis nem dolgozza ki a hátteret, addig Szabó nem használ geometrikus formákat, inkább az egymásba mosódó, kavargó, örvénylő alakzatok foglalkoztatják, illetve a színek segítségével, a fény-árnyék aránya megkomponálásával fogalmaz.

Székedi hozzátette, hogy az alkotói útkeresés során leginkább Deák Boldizsár pályájában lát fordulatot, mivel a festészet szakon végzett alkotó újabban térplasztikákkal fejezi ki gondolatait. Művészi fokozatra fejlesztve a kézművességet sajátos hangszereket készített, amelyek persze nem szólalnak meg, így „nem a hangzásuk, hanem a formájuk, jelképeik felől közelíti meg”.

Ştefan Antoniu Neacşu szobrász az elemző szerint térbeli karikatúrákat alkotott, amelyek az elején megnevettetnek, de utólag gondolkodásra késztetnek, mert kemény értékítéleteket fogalmaznak meg, napjaink társadalmának groteszk kritikáját.

A tárlat hétköznapokon 12 és 18 óra között látogatható.