Shinya Ozakival hangversenyezik a Csíki Kamarazenekar

Elsőként Henry Purcell és Benjamin Britten Chacony című művét játsszák. A chacona, amelynek angol neve chacony vagy franciául chaconne, eredetileg egy, a 16. századból származó spanyol nemzeti tánc, a passacaglia rokona. A különbség köztük mindössze annyi, hogy a chaconne-ban mozgó basszus található, továbbá az a lehetőség is adott, hogy a basszus a felső regiszterbe kerüljön. Henry Purcell (London, 1659. szeptember 10. – London, 1695. november 21.) az angolok egyik leghíresebb barokk zeneszerzője. Az olasz és francia stilisztikai elemeknek a szigetországi zenei hagyományba való beolvasztásával teremtette meg jellegzetesen angol hangzású barokk zenéjét. A spanyol tánczenére épített művét többek között Benjamin Britten írta át kamarazenekarra, egyes zenekritikusok szerint ez a legkönnyebben játszható és legélvezhetőbb átirat.

Ezután Alessandro Marcello oboára és zenekarra írt d-moll versenyművét hallhatják. A zeneszerzőt Kubina Ágnes „az oboás polihisztornak” nevezi A barokk oboaversenyek jelentősége a zenekari szólamok interpretálásában című (interneten is megtalálható) doktori értekezésében. A „nem tipikusan velencei” komponistának csak néhány szerzeménye maradt fenn, mégis beírta magát az oboa szólóirodalmának legnevesebb alkotói közé. A d-moll oboaversenyt sokáig Alessandro jóval híresebb testvérének, Benedetto szerzeményének tulajdonították, azonban az 50-es években megtalálták a művet a Jeanne Roger által 1716-ban Amsterdamban kiadott Conceri a Cinque gyűjteményben. Kubina Ágnes Arthur Hutchings professzor barokk koncertókról írt átfogó művét idézi, aki „Vivaldival és a »takarékos, precíz, egyértelmű« Albinonival összevetve Marcello művészetét hangulati ellentétekkel, erős disszonanciákkal, kromatikákkal, dúr-moll váltásokkal fűszerezett muzsikája alapján egyértelműen romantikus hangvételűnek ítéli.”

Kevésbé ismert a műsoron szereplő harmadik zeneszerző, Guillaume Lekeu (1870–1894) Addagio vonósokra (1891) című műve. A belga komponistát nagy tehetségnek tartották, de viszonylag fiatalon elhunyt. A zeneirodalom körülbelül ötven szerzeményét tartja számon, legfontosabbak ezek közül a hegedűszonátái. Művein érezhető Franck, Wagner és Beethoven hatása.

P. I. Csajkovszkij Vonósszerenádjával zárja koncertjét a Csíki Kamarazenekar. A mű rendkívül népszerű, a kamarazenekar előadásában is hallhatták néhány évvel ezelőtt, amikor Andreas Hérm Baumgartner németországi karmesterrel adták elő. A szerenádot 1880-ban írta Csajkovszkij, mint maga vallotta, „belső kényszernek engedve”, s a műbe valósággal beleszeretve, alig bírta kivárni a bemutatót. Erre 1882 januárjában, Moszkvában került sor hatalmas sikerrel: a valcert nyomban megismételtette a közönség. A darab máig nem szűnő népszerűségét nyilván, annak köszönheti, hogy szerzője a német romantika „bensőségét” és a francia zenekari muzsika kellemét sikeresen egyeztette össze az orosz népzene hangvételével. Az első tételt Csajkovszkij szonatina formájú darabnak nevezi, voltaképpen a francia stílusú nyitányhoz is közel áll lassú–gyors–lassú tagolásával. Szórakoztató és rendkívül elegáns muzsika. A második helyen szalon-keringő áll, ezt a sorozatból kiemelve is gyakran szólaltatják meg. A harmadik tétel komoly hangú bevezetője után a gordonka és hegedű bensőséges párbeszédének lehetünk tanúi. A zárótétel már címében utal az „orosz témára”, amelyet a zeneszerző temperamentumosan és színesen dolgoz fel – olvashatjuk a Vonósszerenádról a Fidelio.hu honlapon.

Sinya Ozaki 1959-ben született Kagoshimaban.

A Toho Gakuen School-t végezte, majd a Philadeplhiai Curtis Institute of Music diákja Otto Werner Müller osztályában. Az olaszországi Academia Musicale Chigiana intézetben Franco Ferrara tanítja, ezután a szentpétervári Konzervatóriumban végez tanulmányokat. Részt vett Seiji Ozawa, Kazuyoshi Akiyama és Jean Fournet mesterkurzusain. Fellépett az Osaka Philharmonic, Gunma Symphony Orchestra, London Schubert Players, Elmira Symphony Orchestra (New York), a Miskolci Szimfonikus Zenekar és a Magyar Nemzeti Filharmónia Énekkarának dirigenseként, nálunk pedig bukaresti G. Enescu, a kolozsvári Transilvania, a brassói Gh. Dima, a krajovai Oltenia, illetve a iasi-i és nagyszebeni Szimfonikus Zenekarokat vezényelte. 1994-től napjainkig a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia állandó karmestere. Emellett a penssylvaniai Csehy Chamber Orchestra és az Isada Hall Chamber Orchestra (Japán) zenei igazgatója.

Ferencz János oboaművész Székelyudvarhelyen kezdte zenei tanulmányait, Major Lászlónál. Középiskolai tanulmányait a Marosvásárhelyi Művészeti Iskolában folytatta Czirják Lászlónál, végül Kolozsváron, a Gheorghe Dima Zeneakadémián Marc Aurel rektor növendékeként diplomázott.
1993-tól a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia tagja, 1999-től az oboaszólam vezetője. 2004–2005-ben a Miskolci Szimfonikus Zenekar első oboásaként dolgozott, megtartva marosvásárhelyi állását is.

A 2005-ben megalakított Fúvósoktettet irányítja, és folyamatosan dolgozik velük. Különböző zenekarokkal és kamarazene-együttesekkel koncertezett Németország, Franciaország, Spanyolország, Anglia, Írország, Svédország, Hollandia, Ausztria, Belgium, Svájc, Olaszország, Magyarország, Japán színpadjain.

Jegyeket a helyszínen válthatnak, a teljes árú belépő 8 lejbe kerül, a nyugdíjasok és diákok pedig 5 lejért hallgathatják meg a hangversenyt.

Szervezők: Csíkszereda Önkormányzata, Hargita Megye Tanácsa és a Csíki Kamarazenekar Egyesület.