Nyilvános a Háry János főpróbája

Parászka Miklós színházigazgató a daljátékról tartott sajtótájékoztatón megjegyezte, hogy első látásra magától értetődőnek látszik ez a koprodukció, pedig különleges, ugyanis teljesen más munkamódszert használó két társulat működik együtt benne. Az együttes a hagyományőrző jellegéből fakadóan kevesebb díszletet használ, mint a színház, inkább a néptáncra épít.

Figyelembe véve ezt a sajátosságot Kupás Anna díszlettervező úgy alkotta meg a színpadképet, hogy elegendő hely legyen a táncosoknak is megnyilvánulni. A színtér felső részét használta ki, ide hozott létre vascsövekből díszletet, amelyek a történet kézzelfogható részéhez szolgáltatnak keretet, Háry János füllentéseit, hőstörténeteit, ébren költött álmait pedig a fények segítségével idézte elő.

András Mihály, az együttes igazgatója elmondta, valószínű egy jó előadás születik, mivel „Háry János köntösét egy Szabó és egy Szűcs szabta ránk” (Szabó Emese rendező és Szűcs Gábor koreográfus – a szerk.).

Szabó Emese kifejtette, hogy az operák repertoárján daljátékként szerepel a Háry János, ő viszont inkább a színházak által játszott népdrámát vette mintaként.

Szűcs Gábor azt tartotta fontosnak, hogy mivel Kodály az autentikus népi zenét emelte be a színházi produkcióba, ők a hitelesség kedvéért eredeti néptáncelemekre alapozták a mozgásjeleneteket.

Kozma Attila színész és Ábrahám Róbert táncos arról számolt be, hogy a két társulat tagjai eddig csak általában üdvözölték egymást a művelődési ház folyosóin, de a próbák nyomán jobban megismerkedtek és összebarátkoztak. Ösztönzőleg hatottak egymásra, egy kicsit ellopták a másik mesterségét is.