Fotó: Kristó Róbert
Tavaly jelentős műtárgyvásárlást valósíthatott meg a Csíki Székely Múzeum, a Nagy István-gyűjtemény bővítéséről már akkor beszámoltunk. Év végén azonban ismét két műtárgyat vásárolt a múzeum, egy Nagy István- és egy Nagy Imre-műalkotást, amely csütörtökön érkezett meg a Mikó-várba.
2011. január 13., 19:452011. január 13., 19:45
2011. január 14., 11:012011. január 14., 11:01
Balról jobbra Ráduly Róbert, Gyarmati Zsolt, Székely Sebestyén György és Szűcs György (művészettörténész)
Gyarmati Zsolt múzeumigazgató bejelentette, hogy műtárgyvásárlás szempontjából a múzeum életében a tavalyi számít eddig a legjelentősebb évnek. Az első gyűjteménybővítést még önerőből sikerült megvalósítani, a második esetben az önkormányzat sietett az akkor már a költségmegvonásokkal küszködő intézmény segítségére.
Több szempontból is jelentős ez a vásárlás, nemcsak azért, mert a két műtárgy 18 000 euróba került, hanem beszerzésüket egy kapcsolatháló kiépülése tette lehetővé. Néhányan emlékezhetnek, hogy a tavaly december 2–4. között a kolozsvári Quadro Galéria és Aukciós Ház tárlatát fogadta a Csíki Székely Múzeum. Antal Attila alpolgármester és Ráduly Róbert polgármester akkor figyelt fel a csíki vonatkozásban nemcsak művészeti, hanem érzelmi töltettel is bíró két műalkotásra. Mivel az aukción nem keltek el ezek az alkotások, a helyi tanácsülésen felvetették, hogy az önkormányzat kellene megvásárolja. A tanács egyöntetűen hagyta jóvá a határozatot, így Gyarmati Zsoltot bízták meg, hogy vegye fel a kapcsolatot Székely Sebestyén Györggyel, a kolozsvári aukciós ház művészettörténészével. Sikerült kieszközölni, hogy a műtárgyak a kihirdetési ár alatt keljenek el, ami ritkaságszámba megy, hisz a leütési árra is rá szoktak számolni egy 18 százalékos aukciós jutalékot. Ráduly Róbert kiemelte, hogy tovább szándékoznak bővíteni a Nagy István gyűjteményt, mivel nemcsak Bajához, hanem Csíkhoz is szorosan kötődik, így megérdemel egy jelentős számú műtárgyból álló állandó kiállítást.
Székely Sebestyén György is kiemelte, hogy aukciós házak nem szoktak kikiáltási áron alul eladni műtárgyakat, de úgy gondolja, hogy ezúttal nagyobb hangsúlyt fektettek az eszmei értékre, és egy szorosabb kapcsolat kiépülése reményében adták olcsóbban a műalkotásokat. Továbbá ezzel a gesztussal úgy érezte, hogy jobban fel tudják hívni a figyelmet az erdélyi műértékekre, és ösztönzik a műgyűjtőket vagy a többi múzeumot, hogy vásároljanak. Tudomása szerint a Csíki Székely Múzeumon és a nagybányai múzeumon kívül a többi erdélyi intézmény nem szokott műtárgyakat venni.
Az alkotásokról Székely Sebestyén György elmondta, hogy a művészek életművében jelentős helyet foglalnak el. Nagy István Tájkép fákkal című pasztellje a húszas években, a kolozsvári tartózkodásakor készült, tragikus hangulatot ragad meg. Nagy Imre 1958-ban festett Pásztorok című festménye meg azért jelentős, mert érett korából származik, nagyon jellegzetes. Ez utóbbi műtárgyat Németországból sikerült hazahozni.
szóljon hozzá!