
Szenkovics Enikő a német nyelvű irodalom egyik legavatottabb fordítója
Fotó: Hermán Dániel
A műfordítói munkássága elismerésként többször díjazott Szenkovics Enikő a romániai német és román szerzők műveinek tolmácsolója. Vele olvashatnak interjút az Erdélyi Napló legfrisebb számában.
2022. április 21., 12:512022. április 21., 12:51
2022. április 21., 12:562022. április 21., 12:56
Szenkovics Enikő 1974-ben született Kolozsváron, egyetemi tanulmányait a Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar–német szakán végezte. 1999–2002 között a Szegedi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájában folytatott tanulmányokat, 2019-től a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Hungarológia Doktori Iskola hallgatója.
Arra a kérdésre, hogy hogyan sajátította el a román nyelvet, amelyből sokat fordított, elmondta, gyermekkorában kétlaki volt. „A nap nagy részét Kolozsvár Tisztviselőtelep nevű negyedében töltöttem a nagyszüleimnél, azon a telken, ahova aztán felnőttkoromban «visszaköltöztem» a szüleimmel, bátyámékkal, férjemmel és gyermekeimmel. Itt kizárólag magyar barátaim voltak, csak az osztálytársak közül haton laktunk három szomszédos utcában.
A műfordítói munkássága kezdeteiről elmesélte, a szegedi doktori tanulmányai alatt szövegelemzéshez házi használatra lefordított néhány rövid történetet. „Féltem, mert a műfordítást szent dolognak tartottam, amellyel csakis írók-költők foglalkozhatnak. Aztán Király Zoltán barátom nógatásának köszönhetően nem hagytam abba, örök hálám neki.”
Szenkovics Enikő rámutatott, a szó szerinti fordítás nem műfordítás, nem alkotói munka, legfeljebb szemináriumi ujjgyakorlat.
És közben szöveghű is legyen, és bár utolsó helyen említem, rendkívül fontos feltétel: magyarul hangozzék. Helyes szórendben, mondatfelépítésben, megfelelő szóhasználattal – szókincsben, mint tudjuk, a magyar nyelv szerencsére nem szűkölködik.”
A teljes interjú az Erdélyi Napló április 21-ei lapszámában található.
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.
szóljon hozzá!