
Szenkovics Enikő a német nyelvű irodalom egyik legavatottabb fordítója
Fotó: Hermán Dániel
A műfordítói munkássága elismerésként többször díjazott Szenkovics Enikő a romániai német és román szerzők műveinek tolmácsolója. Vele olvashatnak interjút az Erdélyi Napló legfrisebb számában.
2022. április 21., 12:512022. április 21., 12:51
2022. április 21., 12:562022. április 21., 12:56
Szenkovics Enikő 1974-ben született Kolozsváron, egyetemi tanulmányait a Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar–német szakán végezte. 1999–2002 között a Szegedi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájában folytatott tanulmányokat, 2019-től a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Hungarológia Doktori Iskola hallgatója.
Arra a kérdésre, hogy hogyan sajátította el a román nyelvet, amelyből sokat fordított, elmondta, gyermekkorában kétlaki volt. „A nap nagy részét Kolozsvár Tisztviselőtelep nevű negyedében töltöttem a nagyszüleimnél, azon a telken, ahova aztán felnőttkoromban «visszaköltöztem» a szüleimmel, bátyámékkal, férjemmel és gyermekeimmel. Itt kizárólag magyar barátaim voltak, csak az osztálytársak közül haton laktunk három szomszédos utcában.
A műfordítói munkássága kezdeteiről elmesélte, a szegedi doktori tanulmányai alatt szövegelemzéshez házi használatra lefordított néhány rövid történetet. „Féltem, mert a műfordítást szent dolognak tartottam, amellyel csakis írók-költők foglalkozhatnak. Aztán Király Zoltán barátom nógatásának köszönhetően nem hagytam abba, örök hálám neki.”
Szenkovics Enikő rámutatott, a szó szerinti fordítás nem műfordítás, nem alkotói munka, legfeljebb szemináriumi ujjgyakorlat.
És közben szöveghű is legyen, és bár utolsó helyen említem, rendkívül fontos feltétel: magyarul hangozzék. Helyes szórendben, mondatfelépítésben, megfelelő szóhasználattal – szókincsben, mint tudjuk, a magyar nyelv szerencsére nem szűkölködik.”
A teljes interjú az Erdélyi Napló április 21-ei lapszámában található.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.
Az X-Faktor 11. évadának győztese, a 21 éves Solyom Bernadett nem lakik jól koncertnapon – inkább az adrenalin fűti. Kekszmorzsás csoki, mentolos cukorka és egy jó koncert utáni gyorsétterem: így néz ki nála egy igazi turnénap.
A dió nem csupán sütemények alapanyaga: sós krémekben, tésztákban, salátákban és mártásokban is megállja a helyét. Értékes tápanyagforrás, gazdag hagyomány és nemzetközi konyhák izgalmas receptjei kapcsolódnak hozzá.
A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?
Nem hiszel a csodákban? Akkor ismerd meg Zsuzsi és Levente történetét, akik életük romjain újra egymásra találtak, és végül valóra váltották tinédzserkori álmukat.
szóljon hozzá!