
Fotó: Borbély Fanni
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa – A csíksomlyói kegyszobor születése című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
2026. június 01., 17:442026. június 01., 17:44
„A hársfa a szelíd erdők fája. Virágainak aranyló ragyogása és mézédes illata nemcsak a testet gyógyítja, a lelket is megpihenteti. A hársvirágból főzött tea a béke itala: benne a nyár napfénye oldódik fel, és csillapítja a lázat, a zaklatott szívet, a nyugtalan elmét (…) A hárs a női lényeg megnyilvánulása: a gondoskodás, a védelmezés, az anyai kar szerető ölelése (…) A hársfa nem csupán fa, hanem élő kapu. Aki közelebb lép hozzá, megérzi, hogy a béke benne gyökerezik, és a világ szelídsége egyetlen lombkorona árnyékában otthonra talál.” Így kezdődik Antal Imre A hársfa – A csíksomlyói kegyszobor születése című regénye, amely régmúlt időkbe repít vissza, és a fantázia segítségével idézi meg, hogy hogyan is keletkezett, avagy keletkezhetett a csíksomlyói Mária-kegyszobor.
Fotó: Borbély Fanni
A csíkmadarasi származású Antal Imre sok éve nem él már itthon, de gyakran látogat haza, és a szülőföld szeretete, szépségeinek csodálata soha nem szűnt meg létezni benne. Mint mondja, nem író, szakmáját tekintve erősáramú villamosmérnök. A középiskolát Csíkszeredában, az akkori 1-es számú líceum (ma Márton Áron Főgimnázium) speciális matematikaosztályban végezte, majd Temesvárra került egyetemre, erősáramú villamosmérnök lett, későbbi feleségét, Sebestyén Ágnest is ott ismerte meg. „Miután hazakerültünk, a csíkszeredai traktorgyárban dolgoztam a tervezőosztályon, akkor hozták a számvezérlésű megmunkálógépeket Japánból és Magyarországról, és azokhoz kellett programokat írni.
A traktorgyárnál két olyan benyújtott találmányom is volt, amit elfogadtak. Amikor Ausztriába kiszöktünk, még a gyufán lévő telefonszámot sem mertük magunkkal vinni, mert ha a határon elkapnak, azt feltételezik, hogy titkot szállítunk. A fejemben viszont az egyik találmányomnak a számát kivittem. És akkor, amikor próbáltuk megtalálni ott a helyünket, felkerestem a találmányi hivatalt Bécsben. A döbbenet az volt, hogy amikor bemondtam a találmányszámomat, két perc múlva a találmányomat kivetítették. Kértem egy példányt belőle, mondták öt shilling oldala, de amikor megtudták, hogy a menekülttáborból jöttünk ki, ingyen kinyomtatták. És gyakorlatilag ez az egyetlen félig hivatalos dokumentumom volt arról, hogy én mit végeztem” – eleveníti fel.
Fotó: Borbély Fanni
Mint meséli, 1986-ban nagyon sok erdélyi menekült volt az ausztriai menekülttáborban. Amíg a két hét karanténidőt töltötték, egy alkalommal elővette Domokos Pál Péter Rezeda című daloskönyvét és a magával vitt furulyát, és egy magyar népdalt kezdett játszani rajta.
És miközben kerestem a munkahelyet odakint, a feleségemmel szabadidőnkben felkerestünk kisebb csoportokat és népdalokat, egyházi énekeket énekeltünk.” Később a magyar lelkigondozószolgálat tábori lelkésze, egy evangélikus lelkész, Szépfalusi István hívta magával őket az országjáró körútjaira. Közben Antal Imre megtanult citerázni is, és magyar közösségekhez vitték el a zenét, a dalokat – 1998-ban a magyar állam Pro Cultura Hungarica-díjjal tüntette ki őket. Több műsorral is felléptek az évek során Erdély-szerte. A Siemensnél programfejlesztő mérnökként dolgozó Imre 2021-től nyugdíjas, feleségével minden idejüket a négy unokának szentelik. Azaz, majdnem.
Fotó: Borbély Fanni
„Az emberben egyszer csak valami megmozdul. Ennyi év és ennyi kilométer távlatából a szülőföld átlényegül, teljes más formát kap, és ez az emberben dolgozik. Ezzel fekszik le, ezzel ébred, a hétköznapjaiban előjön. Ez kezdett bennem sűrűsödni. Mert amikor megszületünk, az angyalok segítségével a Jóisten a bölcsőnket telerakja mindennel, és utána rajtunk áll, hogy mivel tudunk sáfárkodni. Az éneklés családi örökség, édesanyám kántor is volt, mindenki zenél valamilyen hangszeren. Az írás pedig onnan jött, hogy az előadásaink összekötő szövegeit én írtam, majd az unokáimnak készítettem egy könyvecskét az üzeneteimmel.
– látva a csíksomlyói pünkösdi búcsút, ahogy emberek százezrei egymásra találnak, és látva a mély Szűzanyatiszteletet és az ebből kiáradó mindenféle pozitív megnyilvánulást, azt, hogy van egy lelki és szellemi megemelkedettség odakint. És ez engem foglalkoztatott, hogy melyek voltak azok a körülmények, amelyek oda vezettek, hogy egy ilyen szobor létrejöjjön. Utánanéztem: 1500-as évek elejére teszik a keletkezését, de ennél több információ nincs. Az emberek emlékezetében és lelkében úgy van, hogy hársfából faragták, de hogy ki, arról nem tudnak.”
Elmesélte, amikor a távolból nézte, hogy mi lehet az, ami a székely embert annyira különlegessé, az életvitelét annyira jellegzetessé teszi, rájött, hogy ez a mély, Szűzanya iránti hit.
„És a harmadik az ősiséghez való mély ragaszkodás: Csaba királyfi, csodaszarvas, csillagösvény, turul. Ez a három dolog ötvöződik, és ha ez ilyen erős, azt jelenti, hogy az évszázadok folyamán kellett legyen egy krónikás, amelyik csokorba szedte ezt a világot. Ekkor született meg bennem, hogy ez miért ne legyen egy hársfa. A hársfa száz éveket nézi a tájat, a madarak reptét, a felhőknek a bolyongását – miért ne rögzülne ez az egész benne? Innen indult a gondolat: végigkövetek egy hársfát, és eljutunk oda, hogy amikor eléri a kétszáz évet, akkor szinte önmagát fogja felajánlani, hogy jellé váljon. Elkezdtem építkezni, hogy a hársfa honnan került ide. És akkor jött az, hogy egy keletről jövő vándor, egy misztikus figura érkezik ide, megtalálja a kis tisztást és elülteti a hársfát. A tájleírásokban nem kellett megerőltessem magam, mert ez a táj már annyira magasan lebegett bennem, hogy könnyen megtaláltam a helyét a hársfának a Hargita oldalában, egy csörgedező patak mellett egy tisztáson, ahol a nap fényei aranyszálként suhognak át. Vagy például, amikor már nagyjából összeállt a regény, már élt bennem, hogy az Egyeskő egy nagy madár, a turul” – mesélte.
A regényben nincs kimondva, hogy melyik faluban játszódnak az események, ez egy mindenkori székely falu. „A mi falunkban is megvoltak a társadalmi rétegződések, a kaláka, megvolt a fonóba járás, ott voltak a mesélők a faluban. Nekünk, gyerekeknek pedig az egész falu a játszóterünk volt. Édesapám az erdőkitermelésben dolgozott, és mi egész nyáron fent voltunk az erdőn.
Tovább szőve a szót, elmesélte, a „kockafejének”, a programozási készségének köszönhető, hogy a cél nagyon világosan látszott: a keletről érkező vándor által elültetett hársfa kétszáz év elteltével olyan állapotban lesz, hogy abból a kegyszobrot ki lehet faragni, minden ehhez közelít a regényben. „Nagy dilemma volt bennem, hogy élő fából lehet-e, szabad-e szobrot faragni? Hát nem. Akkor pedig olyan állapotba kell hozni. A faragás pillanatában egy patyolattiszta környezet kell legyen, nemcsak a tájban, hanem a lelkekben is. A misztikum itt lép be, mert ezt csak misztikusan lehet” – avat be.
Fotó: Borbély Fanni
Van egy első szó, egy utolsó szó, és közte van egy cselekmény. És ezt úgy kell végigvinni, hogy az olvasót tartsa a könyv mellett – ezzel az elképzeléssel fogott neki a regény megírásának. Fontos volt az is, hogy bármit, amit a regénybe bevisz, ne csak azért legyen ott, hogy legyen meg a háromszáz oldal, hanem annak valamikor legyen egy kifutása. „Amikor az ember így megy neki valaminek, az nyelvileg is kordában tartja. A másik, hogy
Figyeltem arra is, hogy ne menjek tekervényes szövevényekbe, cselekménybonyolításba. A célom az volt, hogy akárki kezébe eljut ez a könyv, mindenki értse meg, kicsit hangolódjon rá a székely lelkivilágra is. Annyira ért a lelkemben ez az egész világ, annyira megemelt, hogy egy adott pillanatban, amikor odaültem a billentyűzet elé, írta magát. De az ott volt bennem, hogy ha megengedtem magamnak, hogy foglalkozzak ezzel a témával, akkor ennek a könyvnek a lelkülete és a nyelvezete teljesen ott kell legyen a kegyszobor mögött. Tehát, hogy írom, írom, de nagyon ügyeljek a dolgomra. Ugyanakkor, ha hozzájárultam ahhoz, hogy valaki úgy lássa ezt a tájat, ahogy a könyvben leírtam, ezt a tájat, ami körülölel, az nekem nagy öröm. Hagynunk kell, hogy mindez, ami körbevesz, szolgáljon minket, és legyünk mi is a szolgálatukra, és akkor mindent szebbé lehet tenni. Tudom, hogy nehéz idők járnak, tudom, hogy mindenért meg kell harcolni és hogy ezek a viszonyok embert ember ellen, anyát leánya ellen, fiút apja ellen fordítottak, de sokszor csak egy kicsit, csak egyet kellene előre lépni, és akkor észrevennénk, hogy sokkal magasztosabb dolgok vannak itt körülöttünk. És ha ez a könyv ehhez hozzájárul, akkor én vagyok a leghálásabb a Jóistennek.”
Könyvbemutatók
Az elmúlt időszakban több településen is bemutatták A hársfa – A csíksomlyói kegyszobor születése című kötetet. Szülőfalujában, Csíkmadarason a könyvbemutató alkalmával egy hársfát is elültettek. Legközelebb június 9-én a csíkszentdomokosi Márton Áron Zarándokközpontban találkozhatnak az olvasók a szerzővel.
Mi kell idén nyáron az olvasóknak? Kortárs versek, klasszikus regények, romantikus bestsellerek és örök kedvencek. A csíkszeredai Gutenberg könyvesbolt munkatársai segítettek eligazodni a nyár könyves trendjei között.
Visszatértek a képernyőkre a sárkányok, Anya Taylor-Joy egy üldözött szélhámos bőrébe bújik, előzménytörténetet kap a Dr. Szöszi, és önálló sorozatban tér vissza a The Big Bang Theory két mellékszereplője is. Ajánló.
Mindenki számára elérhető próbaterem nyílt Gyergyószentmiklóson, ahol zenészek próbálhatnak, demófelvételeket készíthetnek, és akár új zenekarok is alakulhatnak. A fiataloknak, kezdőknek kiváló lehetőség.
Mindössze 750 ezer dollárból készült és eddig 400 millió dollárt hozott. A Megszállottság (Obsession) az év horrorja, ami megdolgozza a nézőjét, a Z-generáció pedig emellett tette le a voksát a futószalagon érkező blocbusterekkel ellentétben.
2028-tól már nem ad ki lemezes videójátékokat a Playstationt birtokló Sony. Ez már hivatalos, az ehhez kapcsolódó iparági pletyka pedig, hogy a soron következő konzolok teljesen digitálisak lesznek és nagyon sokba fognak kerülni. Képbehozó.
A kommunista Romániában számos könyv tiltólistára került, más köteteket pedig cenzúrázva adtak ki. A könyvtárakban ugyanakkor értékes magyar irodalom is várta az olvasókat. Török Edit könyvtáros idézte fel az akkori éveket.
Ha a harmadik évad nyitánya lett volna a Sárkányok háza második évadának záróepizódja, akkor a hétfői, második rész lett volna a tökéletes évadkezdése a harmadik szezonnak. Spoileres kibeszélő.
Erősen, üresjáratok nélkül indult a Trónok harca első előzménysorozatának, a 2022-ben indult Sárkányok házának legújabb, harmadik évada. Spoileres epizód-áttekintő.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
szóljon hozzá!