Százéves születésnapos Csíkszentgyörgyön

„Látod-e, mekkora napom van?” – kérdezte a százéves András Károly a kis szobába betoppanó szomszédot, aki maga is köszönteni jött. Kári bácsi – ahogy a faluban ismerik – nem győzött csodálkozni, hogy mennyien felköszöntik, pedig mint rokonai megjegyezték, „úgy várta a születésnapját, mint a gyermekek a karácsonyt”. Kedden kora délután egyenként érkeztek a rokonok, szomszédok, jó egészséget kívánni a százéves Kári bácsinak, és legnagyobb meglepetésükre, az idős ember majdnem mindannyiukat néven szólította.

„Ugyanbiza hányan vagyunk?” – kérdezte néha, de nem jutott el a számolásig, mert máris újabb köszöntő érkezett. „Kerekes mester voltam, gazdálkodtam. Volt két feleségem, mind meghaltak, gyermekem nem volt. Volt az életemben jó is, rossz is. Háromszor is találkoztam a medvével, ilyen közel volt, ne” – mutat a közvetlen közelében ülő fiatalemberre. Az ünnepelt elmesélte, tizenegyen voltak testvérek, de már csak ketten maradtak a családból, öccse, a 91 éves Feri bácsi Magyarországon lakik. Kári bácsi egyedül él, szellemileg friss, most éppen kicsit legyengült, de egyébként egészséges – jegyezte meg András Magdolna, az idős ember egyik rokona, aki férjével gondoskodik a százéves rokonról.

Kári bácsi ihlette egyébként – tudtuk meg – a csíkszentgyörgyi Székely Góbék társulat biciklis jelenetét is. Ma már nem, de még kilencvenéves korában bizony, kerekezett a faluban. Az ünneplőknek maga az ünnepelt szelte fel a tortát, volt közös éneklés is, de mint megjegyezte, egy verbunkra már nem vállalkozik.