A nagyok kirepülnek, de mindig jönnek új tagok
Fotó: Varga Emőke
Olyan tudást, élményeket, tapasztalatot gyűjtenek a tarisznyájukba a négy év alatt, amiből aztán a továbbiakban is táplálkozni tudnak: az amatőr néptánccsoportokat bemutató sorozatunkban ezúttal a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium néptánccsoportját mutatjuk be.
2017. június 12., 11:512017. június 12., 11:51
Gábos Endre néptáncoktató tizennégy éve vezeti a Zsigora néptánccsoportot.
„Úgy kerültem a Zsigorához, hogy éppen nem volt oktatójuk, mert az iskolában már régóta működik tánccsoport. Egy tizenkettedikes diák már összegyűjtötte a társait táncolni, és megkerestek, hogy vállaljam el az oktatást.
Nagyon jó az együttműködés, nagyon szeretem és tisztelem bennük, hogy alkalmat nyújtanak az iskolában a fellépésekre úgy, hogy a többi diák is láthassa, mit tanultak a társaik. Például minden évben megtartjuk a farsangtemetést az iskolában, és így a többiek is kapcsolatba kerülhetnek a népi szokásokkal, nem csak a csoport tagjai” – magyarázta Gábos Endre, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncosa.
A csoport létszáma mindig változik. A szervezésbe besegítenek a tizenkettedikesek, minden év elején meghirdetik, hogy lehet jelentkezni a csoportba. Ilyenkor sok kilencedikes vagy tizedikes jelentkezik, van, hogy alig férnek a teremben, aztán néhány hét múlva mintegy fele lemorzsolódik. Vannak olyan újoncok, akik már korábban is táncoltak valamelyik csoportban, és már úgy érkeznek az iskolába kilencedikben, hogy ők zsigorások szeretnének lenni.
– véli az oktató.
A próbákat szerdánként tartják a tanév időszakában. Hogy milyen új táncrendeket tanulnak, azt szavazással döntik el. Elsősorban olyanokat igyekszik az oktató kiválaztani, amelyeket a táncházakban is táncolnak, hogy ha majd bárhol táncházba mennek, tudják jól érezni magukat.
A csoport minden évben fellép a szülői bálon, a sulinapokon, farsangtemetéskor, az András Alapítvány és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes által szervezett Csűrdöngölő néptánctalálkozón, az Ezer Székely Leány Napján is ropják a táncot a Zsigora tagjai. De van úgy, hogy testvériskolai látogatásokkor is ők lépnek fel, vagy különböző magyarországi vendégszereplésekre járnak.
Gábos Endre oktató
Fotó: Pinti Attila
Az oktató rámutatott, próbálja a csoport tagjait úgy nevelni, hogy büszkeség legyen számukra zsigorásnak lenni. Mint mondta, a diákok szeretnek a csoportba járni, és jó társaságok alakulnak ki. Összeszoknak, együtt járnak szilveszterezni, május elsején kirándulni, vagy a együtt mennek meglocsolni a lányokat húsvétkor.
Hozzátette, a csoport fennállásának tízéves évfordulóját is megünnepelték, akkor nagyon sok egykori csoporttag részt vett a találkozón. Van egy Facebook-csoportjuk, ahol egymással kommunikálnak, annak tagjai a régebbi táncosok is, és tanácsokat adnak, hozzászólnak a felvetett témákhoz, tehát követik a tánccsoport működését.
Az évek során közel kétszáz tagja volt a csoportnak, volt, hogy húsz személlyel, de olyan évet is zártak, amikor mintegy harminc fiatallal működött. A tizenkettedikesek a ballagás, érettségi közeledtével már nem tudnak rendszeresen bejárni, de lélekben zsigorásnak tartják magukat.
„Azt tapasztalom, hogy akik nagyon kitartóak, azoknak nem számít, hogy tizenkettedikesek, utolsó percig minden próbára eljönnek. És jó eredménnyel érettségiznek. Volt olyan év, hogy hatan jutottak be egyszerre orvosira a csoportból. Tehát nem kizáró ok a tanulásra a táncolás. A szülők úgy látják, hogy minden energiát a tanulásra kell fordítani, de ez is egyfajta tanulás, mert figurákat kell memorizálni, a fellépésekkor meg kell jegyezni a műsorszámot. Kezdetben a fiatalok nincsenek tudatában, hogy a néptánc milyen érték, minden fiatalt inkább a bulival lehet megfogni. Aztán később kezd megérni bennük, hogy ez mit is jelent. Amikor tizenkettedik osztályban búcsúznak, én is meglepődök, hogy mi rakódott rájuk, és miket mondanak el: hogy nem csak azt kapták itt, hogy megtanultak táncolni. Ebből is látszik, hogy életformává vált” – összegzett Gábos Endre.
A Zsigora néptánccsoport tagjai
Pál Rebeka, Kedves Dávid, Venter Loránd, Bálint Zsolt, Császár Ágnes, Csíki Eszter, Tódor-Iszlai Ilka, Ferencz Evelin, Péter Katalin, Bíró Levente, Gere Adrián, Márton Adrienn, Ferencz Beáta, Váta Bíborka, Lőrincz Barna, Barta Anita, Bilibók Bence, Tiboldi Dorka, Balog Szabolcs, Iarca Nándor, Márton Sára, Cseke Hajnalka, Veress Emőke, Végh Hermina, Imrea Norbert, Kurta-Mottel Klementina, Albu-Gáll Édua, Bíró Boglárka, Máté Szilamér.
A holokauszt székelyudvarhelyi áldozataira emlékeztek elhurcolásuk nyolcvanadik évfordulóján.
Már zengtünk egy ódát múltkori eszmefuttatásunkban a flekkenről, főként annak gyökerei, eredeti elkészítési módja után kutakodva, most azt nézzük meg, hogy a múlt század első felében milyen szerepet töltött be a székelyföldi vendéglátásban.
Több száz motorkerékpáros részvételével szerveztek figyelemfelhívó motoros felvonulást péntek délután Csíkszéken. Jelen vagyunk az utakon, vigyázzunk egymásra – szólt a forgalom többi résztvevőjének az üzenet.
A Román Posta a kifizetési naptárban rögzítettnél öt nappal korábban, április 27-én megkezdte a májusi nyugdíjak kézbesítését, és becsléseik szerint a pénteki nap végére megközelítik a maximális kézbesítési arányt.
Május 1-jén rajtolt, és vasárnapig tart az első Székelyföldi Alkotók Tábora, amelyhez a csíkszentsimoni gyermekotthon biztosít helyszínt. A cél két harangláb kifaragása, az egyik az anyaországba kerül, a másik helyben marad.
Első alkalommal rendeznek hagyományos, régi időket idéző nagyvásárt a Farkaslaka községhez tartozó Kalonda-tetőn május 11–12-én. A családbarát rendezvény célja összehozni az embereket, családokat, az árusokat és a vásárlókat.
Hosszú évek után végre elkezdődhet az orvosi lakás felújítása Vargyas községben. A polgármester április utolsó napján jelentette be a jó hírt: az építési engedélyt megkapták, a következőkben kivitelezőt keresnek.
Kávézós, teraszos, zenés hangulat uralkodott Marosvásárhely központjában, ahol a résztvevők megmutatták: remekül lehet a város épületei között is majálisozni, belakva a tereket, a járdát, az utcát.
Műsorra tűzi János vitéz című előadását a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. A Petőfi Sándor műve alapján készült táncjátékot Csíkszeredában lehet majd megtekinteni május 7-én, kedden 18 órától.
A puszpáng vagy bukszus tömör bokor, amely leginkább bőrszerű, örökzöld leveleivel díszít, és vidékünkön is közkedvelt. Néhány éve több helyen is megfigyelhető, hogy rossz állapotba kerültek a bukszus sövények és díszbokrok.
szóljon hozzá!