
A közvélemény-kutatás kiértékelője a Belső iránytű elnevezésű előadássorozat rendhagyó rendezvényén
Fotó: Balázs Katalin
Az egyház fogalma a hívek többsége szerint a papokat, illetve a plébánia épületét fedi. Az egyház segítségét a legtöbben gyászfeldolgozásban, betegség esetén, illetve fontos döntések meghozatalakor igényelnék. A súlyos problémák közül a legfőbb a családtagok tartós távolléte és a beteggondozók hiánya. Egyebek mellett ezekre is fény derült egy Gyergyószentmiklóson végzett vallási témájú felmérés eredményéből.
2018. december 14., 13:562018. december 14., 13:56
2018. december 14., 16:592018. december 14., 16:59
Szembenézni a valósággal, arról prédikálni, amiről a hívek hallani akarnak, abban segíteni, amiben igénylik az egyház támogatását – mindezek érdekében kért kérdőíves kutatást a gyergyószentmiklósi Szent István egyházközség plébánosa.
amelyekkel a kérdezőbiztosok felkeresték a Bucsin lakótelepi plébániához tartozó hívek egy részét az elmúlt időszakban. A megkérdezettek kiválasztása a szociológiai kutatások szabályai szerint történt, az egyházközség nyilvántartása alapján, véletlenszerű választással. A négyezer lelket számláló egyházközség 181 tagja válaszolt a kérdésekre. A kutatás eredményét Fodor Rita szociális munkás és Dániel Botond szociológus mutatta be a Belső iránytű elnevezésű előadássorozat legutóbbi kiadásán.
A vallásosság témakörében az egyházat öt szempontból vizsgálták a kutatók, mint szentség, közösség, intézmény, hírnök és szolga. Számos eredmény és összefüggés közül mindössze párat ragadunk ki.
A templomba járók között vannak, akik megszokásból vesznek részt a szentmiséken, vagy azért, mert megszólnák mások, a többség viszont belső indíttatásból, az élő istenkapcsolatért. Ők azok, akik az egyház egyéb rendezvényein is részt vesznek. A válaszadók 98,1 százaléka hisz Isten létezésében, de vannak köztük, akik a sorsban, a földönkívüliek létezésében, a reinkarnációban és visszajáró szellemekben is hisznek.
Mivel kellene napjainkban foglalkozzon az egyház? A szexualitással kevésbé. Mivel magánügynek tekintik, a hívek közül kevesen szeretnének a homoszexualitásról, illetve házasság előtti nemi életről egyházi véleményt hallani, viszont a családi nehézségekről (például gyerekbántalmazás) állást foglalhatna. Továbbá az egyház segítségét a legtöbben gyászfeldolgozásban, betegség esetén, illetve fontos döntések meghozatalakor igényelnék.
A szociális kérdésekre adott válaszokból kiderült: az emberek többé-kevésbé ismerik a szociális szervezeteket, a válaszadók 40 százalékának elsőre a Gyulafehérvári Caritas jutott eszébe. A problémák főbb okainak a munkanélküliséget, jövedelemhiányt, illetve szórakozási lehetőségek hiányát jelölték meg. A legveszélyeztetettebbek az egyedül élők, akiket a jövedelemhiány, gyakori konfliktusok és magányosság egyaránt sújtja.
A megkérdezett családok 2,8 százalékában az apa, 0,6 százalékában az anya dolgozik külföldön. A fiatalok 25 százaléka él más városban, többségük munkát vállal, közülük mindössze 4 százalék van továbbtanulás miatt távol otthonától.
A kutatásra kíváncsi hívekkel együtt értesült a felmérés eredményeiről a megrendelő Keresztes Zoltán plébános is. Mint mondta, sok az adat, az eredmény egyes esetekben pedig sokk számára. Szeretné ismertetni e felmérést az egyházkerület papságával, bátorítva hasonló közvélemény-kutatásra, továbbá a válaszok tükrében a hívekkel való kapcsolatot is tervezi formálni.
Hamarosan a plébánia honlapján elérhető lesz a felmérés bővebb kiértékelése, illetve a szakemberek elérhetősége, akik szívesen segítenek egy-egy eredmény hátterének megvizsgálásában.
Erdély szívében, a Torockói-hegység peremén húzódik egy sziklakanyon, amelyet a természet évmilliók alatt faragott a saját arcára. Ez a Tordai-hasadék.
A földön 300 millió keresztény szenved állami elnyomásban vagy terrorszervezetek támadásaitól. Az erdélyi örmény gyökerekkel büszkélkedő Azbej Tristánnal, a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkárral Kézdivásárhelyen beszélgettünk.
A parajdi sóbánya katasztrófájáról, a távolsági buszjáratok működtetésének újragondolásáról, a megyei hulladékgazdálkodásról esett szó többek között a Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnökével való év végi beszélgetésen.
Még karácsony előtt átadják a forgalomnak a moldvai (A7-es) autópálya Focșani és Adjud közötti szakaszát – jelentette be a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Országszerte több mint 7 millió lej értékben rótt ki bírságot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) a december 15. és 19. között végzett ellenőrzések nyomán.
Idén csaknem 3,6 millió peres ügyet tárgyaltak a romániai bíróságok, miközben a bírói álláshelyek közel 20 százaléka nincs betöltve – közölte pénteken a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM).
Pénzügyi bizonytalanságok és kormányzati megszorítások jellemezték Csíkszereda 2025-ös esztendejét, amelyet Korodi Attila polgármester az év utolsó rendes havi tanácsülésén értékelt pénteken.
Ünnepélyes díjátadón ismerte el Hargita megye tanácsa a megye három tűzoltóját és két kiváló sportolóját. Az ülés alatt költségvetésről, európai uniós projektekről és útépítésről is tárgyaltak a megye önkormányzati képviselői.
Évente 859 barnamedve kilövését tennék lehetővé Romániában az RMDSZ törvénytervezete. Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes sepsiszentgyörgyi látogatásán beszélt a medvekilövési kvóta megduplázását célzó javaslat részleteiről.
Jótékonysági futással és kosárlabdameccsel gyűjt adományokat az eltérő fejlődésű gyermekekért a Gyulafehérvári Caritas december 20–23. között Marosvásárhelyen és környékén. Futással vagy akár kerékpározással is csatlakozhat bárki az akcióhoz.
szóljon hozzá!