
A közvélemény-kutatás kiértékelője a Belső iránytű elnevezésű előadássorozat rendhagyó rendezvényén
Fotó: Balázs Katalin
Az egyház fogalma a hívek többsége szerint a papokat, illetve a plébánia épületét fedi. Az egyház segítségét a legtöbben gyászfeldolgozásban, betegség esetén, illetve fontos döntések meghozatalakor igényelnék. A súlyos problémák közül a legfőbb a családtagok tartós távolléte és a beteggondozók hiánya. Egyebek mellett ezekre is fény derült egy Gyergyószentmiklóson végzett vallási témájú felmérés eredményéből.
2018. december 14., 13:562018. december 14., 13:56
2018. december 14., 16:592018. december 14., 16:59
Szembenézni a valósággal, arról prédikálni, amiről a hívek hallani akarnak, abban segíteni, amiben igénylik az egyház támogatását – mindezek érdekében kért kérdőíves kutatást a gyergyószentmiklósi Szent István egyházközség plébánosa.
amelyekkel a kérdezőbiztosok felkeresték a Bucsin lakótelepi plébániához tartozó hívek egy részét az elmúlt időszakban. A megkérdezettek kiválasztása a szociológiai kutatások szabályai szerint történt, az egyházközség nyilvántartása alapján, véletlenszerű választással. A négyezer lelket számláló egyházközség 181 tagja válaszolt a kérdésekre. A kutatás eredményét Fodor Rita szociális munkás és Dániel Botond szociológus mutatta be a Belső iránytű elnevezésű előadássorozat legutóbbi kiadásán.
A vallásosság témakörében az egyházat öt szempontból vizsgálták a kutatók, mint szentség, közösség, intézmény, hírnök és szolga. Számos eredmény és összefüggés közül mindössze párat ragadunk ki.
A templomba járók között vannak, akik megszokásból vesznek részt a szentmiséken, vagy azért, mert megszólnák mások, a többség viszont belső indíttatásból, az élő istenkapcsolatért. Ők azok, akik az egyház egyéb rendezvényein is részt vesznek. A válaszadók 98,1 százaléka hisz Isten létezésében, de vannak köztük, akik a sorsban, a földönkívüliek létezésében, a reinkarnációban és visszajáró szellemekben is hisznek.
Mivel kellene napjainkban foglalkozzon az egyház? A szexualitással kevésbé. Mivel magánügynek tekintik, a hívek közül kevesen szeretnének a homoszexualitásról, illetve házasság előtti nemi életről egyházi véleményt hallani, viszont a családi nehézségekről (például gyerekbántalmazás) állást foglalhatna. Továbbá az egyház segítségét a legtöbben gyászfeldolgozásban, betegség esetén, illetve fontos döntések meghozatalakor igényelnék.
A szociális kérdésekre adott válaszokból kiderült: az emberek többé-kevésbé ismerik a szociális szervezeteket, a válaszadók 40 százalékának elsőre a Gyulafehérvári Caritas jutott eszébe. A problémák főbb okainak a munkanélküliséget, jövedelemhiányt, illetve szórakozási lehetőségek hiányát jelölték meg. A legveszélyeztetettebbek az egyedül élők, akiket a jövedelemhiány, gyakori konfliktusok és magányosság egyaránt sújtja.
A megkérdezett családok 2,8 százalékában az apa, 0,6 százalékában az anya dolgozik külföldön. A fiatalok 25 százaléka él más városban, többségük munkát vállal, közülük mindössze 4 százalék van továbbtanulás miatt távol otthonától.
A kutatásra kíváncsi hívekkel együtt értesült a felmérés eredményeiről a megrendelő Keresztes Zoltán plébános is. Mint mondta, sok az adat, az eredmény egyes esetekben pedig sokk számára. Szeretné ismertetni e felmérést az egyházkerület papságával, bátorítva hasonló közvélemény-kutatásra, továbbá a válaszok tükrében a hívekkel való kapcsolatot is tervezi formálni.
Hamarosan a plébánia honlapján elérhető lesz a felmérés bővebb kiértékelése, illetve a szakemberek elérhetősége, akik szívesen segítenek egy-egy eredmény hátterének megvizsgálásában.
Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a fehéregyházi látogatás után beszélt a Székelyhonnak az erdélyi fogadtatásról, valamint arról, hogyan alakul át átláthatóbbá a határon túli magyar támogatások rendszere.
Tavaly a kiadásaikat jövedelmükből fedező romániai háztartások alig 29,4 százaléka engedhetett meg magának egy egyhetes üdülést az otthonától távol, szemben a 2024-ben jegyzett 26,6 százalékkal.
Megnyitották vasárnap a fehéregyházi Petőfi Sándor Emlékhely új állandó kiállítását. Ekkor jártak először hivatalos látogatáson Erdélyben az új magyar kormány képviselői: Tarr Zoltán miniszter, valamint Kalla Zsuzsa államtitkár-helyettes.
Egy tucat halálos baleset volt tavaly a Maros és Hargita megyén is áthaladó 15-ös országúton, így a közlekedésügyi rendőrök vasárnap is razziáznak ezen az útszakaszon.
Két személygépkocsi ütközött össze vasárnap délután a Kovászna megyei Hídvég településen, a helyszín közelében fogalomkorlátozásra kell számítani.
Alkoholos befolyásoltság alatt vezetett több sofőrt a hétvégén Hargita megyében, a rendőrség bűncselekmény elkövetése miatt indított eljárás ellenük.
Az ukrajnai háború kezdetétől 33 esetben sértették meg orosz drónok Románia légterét – közölte vasárnap a védelmi minisztérium.
Záporokra, zivatarokra, viharos szélre és jégesőre figyelmeztető sárga jelzésű előrejelzést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország több térségére.
Újabb drónt lőtt le vasárnap reggel 10:13-kor a román légierő egyik F-16-os vadászgépe Románia területi vizei fölött, a Sulina-Chilia térségben – jelentette be a Facebook-oldalán Nicușor Dan.
Az ilyenkor megszokotthoz képest „csípősebb” volt a reggel országszerte az elmúlt napok lehűlése és csapadékos időjárása miatt.
szóljon hozzá!