Tanácsadás a kuláktörvény károsultjainak

1949–1962 között a kuláktörvény célja az volt, hogy a családok lemondjanak jogos tulajdonukról, ezután azonban elkezdődött az üldöztetés és elnyomás – mondta Kátai Zsuzsanna. A családoknak megfigyelési dossziét állítottak össze, nem engedték őket iskolába, és hasonló nehézségekbe ütköztek, de a 1990/118-as törvény lehetőséget ad a volt politikai üldözöttek számára, hogy társadalmi juttatásban részesüljenek. A jogász szerint Kovászna megyében nem veszik komolyan ezt a törvényt, és megpróbálják kijátszani, illetve azzal érvelnek, hogy a kulákság fogalma nem is szerepel a törvénykönyvben. „Ezzel azonban megtévesztik a volt áldozatokat, mivel mindenki tudja, hogy a volt kulákokat kényszerlakhellyel sújtották, és ezzel a megnevezéssel szerepelnek a jogtárban. Az embereket el akarták tántorítani a pótlék kérésétől, de peres úton meg lehet oldani ezeket a gondokat, és ebben segítünk mi is” – magyarázta Kátai Zsuzsanna.

Kovászna megyében 2009-ben 322 személy, 2008-ban 139 személy, míg 2007-ben 75 személy igényelte a nyugdíjkiegészítő pótlékot a Szociális Szolgáltatások Országos Ügynökségének helyi kirendeltségétől, de csak peres úton kapták meg a pénzt, mivel a hivatalok útvesztőiben sokukat eltántorították szándékuktól. „Sajnos az idős embereket peres útra kényszerítik, egyszerűen azért, mert nem alkalmazzák a törvényt. A peres út azonban nagyon körülményes és időigényes, sajnos sokan nem érik meg a végét, mivel idős, beteg emberekről van szó” – mondta Kátai Zsuzsanna, aki maga is érintett az ügyben.

Véleménye szerint súlyosan sérülnek az alapvető emberi jogok, de a törvényszéken vissza lehet igényelni a pótlékot, erről pedig tájékoztatást nyújtanak az érdeklődőknek minden pénteken 9 és 11 óra között a Demokráciaközpontban.