Azt sem tudjuk, hányan vannak erdeinkben, udvarunkban, útjainkon
Fotó: Pál Árpád
Környékünk divatos, karizmatikus nagyragadozó faját, a medvét sokszor emlegetjük. Ám mindarról, ami meghatározza egyedszámát, táplálkozási és egyéb szokásait, aligha tudunk valamit. Tudjuk-e, hogy képes szakosodni időnként bizonyos táplálékfélére, s hát azt, hogy ragadozó-e, vagy növényevő?
2017. október 21., 21:442017. október 21., 21:44
A vadon élő állatfajok állománysűrűségét alapvetően a számukra szükséges források elérhetősége szabályozza. Amennyiben rendelkezésre áll megfelelő mennyiségű és minőségű búvóhely, táplálékforrás és nyugalom, a fajok ökológiai szükségletei biztosítva vannak. Ez a hármas feltételrendszer általános érvényű, és nem függ sem a táplálkozás módjától (növényevő, húsevő, mindenevő), sem a táplálkozási szinteken elfoglalt helyzetétől alapvetően, egy csoport kivételével. A kivételes csoport a csúcsragadozóké. Ezen fajok felnőtt példányainak egyedszámát más állatfaj nem korlátozza, csakis az ember. Olyannyira így van ez, hogy
Az alábbiakban a csúcsragadozónak besorolt fajok alulról történő szabályozásáról szeretnék néhány gondolatébresztő kérdést felvetni. Az alulról történő szabályozás gyakorlatilag azt jelenti, hogy egyes fajok egyedei kihasználják a rendelkezésükre álló, jó minőségű forrásokat, és ennek valamilyen hatása van az egyed fizikai állapotára, ami biológiai reakciókat is eredményez.
Táplálékbőség esetén azonban a folyamat fordított, megnövekszik a vemhesülési arány, és növekszik az egy anyaállatra számított alomszám is. Az egyedek szintjén bemutatott mindkét szélsőség egy bizonyos területen az illető faj populációdinamikájában is érvényre jut.
Fotó: Pál Árpád
Most, ha vesszük környékünk divatos, karizmatikus nagyragadozó faját, a medvét, több kérdés is felmerülhet. Vajon mennyire alkalmatlanok a rendelkezésre álló élőhelyek a faj táplálékbázisának biztosítására? Ehhez tudni kellene, hogy igazából milyen táplálkozási stratégiával jellemezhető. A táplálkozásbiológiai kutatások nagy része bizonyos időszakokra és helyszínekre koncentrál. Gyümölcsösök környékén őszi időszakban végzett ürülékelemzések eredményein valahogy nehéz meglepődni. Ugyanígy a makkot termő erdők lakóinak táplálkozása sem különleges bő makktermő években. És a sort lehetne folytatni az erdei gyümölcsökkel, a vadállomány (elsősorban vaddisznó) kiegészítő takarmányozására kijuttatott kukoricával, s újabban a mezőgazdasági terményekkel és a szeméttel.
Szakszerűbben: egy generalista táplálkozási stratégiájú fajról beszélünk, melyre időszakos specializáció jellemző. A szakosodás előfeltétele azonban, hogy egy típusú táplálékforrás nagy mennyiségben álljon rendelkezésre. Ugyanakkor, generalista táplálkozási stratégia esetén nem történik semmi dráma bizonyos források bőségében bekövetkező hullámzások esetén.
A természet működésében van olyan harmónia, hogy minden táplálékforrás hozzáférhetőségében ne egyidejűleg legyen hullámvölgy. S ha az mégis megtörténne, hogy a növényvilág valami természeti katasztrófa miatt összeomlik, ennek hatása csak bizonyos késéssel jelentkezne a ragadozók számára. Olyannyira, hogy első fázisban legyengült növényevők formájában a ragadozók számára táplálékbőség jelentkezne. Itt jutunk el oda, hogy a medve mennyire ragadozó és mennyire növényevő? A helyzet az, hogy a Romániában készült táplálkozási kutatások kerülik a tavaszi időszakot, mely köztudottan a növényevő fajok ellési időszaka. Arra vonatkozó információ nincs, hogy a ragadozófajok a növényevő fajok állománydinamikájára milyen mértékben hatnak. Egyedül a vadgazdálkodási gyakorlat számol ilyen hatással, oly módon, hogy preventív jellegű vadászati kvótákat kérnek és teljesítenek. Mit is jelent ez? Nem mást, mint hogy
Ugyanígy a magyarországi vaddisznó-hasznosítási ráta a tavaszi törzsállománynak több mint 100 százaléka, nálunk ez az arány országos szinten 33 százalék, és a legnagyobb ragadozósűrűséggel jellemezhető Hargita, Kovászna és Brassó megyékben átlagosan 27 százalék volt a 2016/2017-es vadászati idényben.
Fotó: Pál Árpád
A vadászatra jogosultak által készített vadállomány becslési adatokat nem szokás Romániában komolyan venni. Minden kívülálló jobban tudja, mennyi vad lehet, legfőbb érv pedig az, hogy a vadászoknak érdekük fűződik ahhoz, hogy bármennyi vadat becsüljenek, hisz ennek alapján kapnak jóváhagyást bizonyos egyedszám elejtésére. Ez a gondolatmenet érthető, de a terítékek is nőnek.
Igaz lehet, hogy nincs mit megegyen egy generalista táplálkozási stratégiájú faj, s a specialisták egyedszáma egyidejűleg növekedhet? Elképzelhető, hogy a medveállomány 10 százalék alatti hasznosítási rátája korlátozni tudja egy olyan faj populációdinamikáját, melynek minden ivarérett nőivarú egyede évente átlagosan legkevesebb egy bocsot ellik? Ha igaz, hogy már nincsenek domináns hím példányok, melyek ellen az anyamedvék nem képesek megvédeni a bocsaikat, csökkenhet a faj utódainak túlélési esélye, következésképp csökkenhet a medve egyedszáma? Ha mégis van nagymértékű elhullás a bocsok körében, s ennek oka nem az utódgyilkosság, akkor mi? Ha a bocsok mortalitása szabályozza a populációdinamikát, mitől találnak bizonyos szervezetek annyi „árva” bocsot?
Igaz az, hogy tavaszi időszakban – az állománybecslések idején – a legnagyobb a medve mozgáskörzete? Miért vándorolhat egy felnőtt, ivarérett példány több tíz, vagy akár száz kilométert, ha folyamatosan táplálékot kap bizonyos vadászati létesítményeknél, s senki nem zavarja? El lehet-e egyáltalán zavarni a medvét olyan élőhelyről, amely neki megfelelő?
Ilyen és hasonló kérdésekre keresünk válaszokat az Ökoszisztéma Menedzsment Egyesület keretében, a vadászatra jogosultakkal együttműködésben. Az alapfeltételezés az, hogy az ökoszisztémákat teljességükben szükséges vizsgálni, részletek kiragadása nélkül. Ez élőhelyek, populációdinamikák és emberi tevékenységek együttes elemzését jelenti. Erre teszünk kísérletet az elkövetkező években.
A szerző vadgazdamérnök, ÖME-elnök
Hivatalosan is megnyitja kapuit május elsején a sepsiszentgyörgyi skatepark. A gördeszkázóknak, rollerezőknek, extrém kerékpárosoknak és görkorcsolyázóknak tervezett pályán a megnyitó alkalmával profi sportolókkal is találkozhatnak az érdeklődők.
Nagyvad jelenlétét észlelték a Farkaslaka községi Nyikómalomfalván kedden este. Az elmúlt egy hétben a környékbeli juhtanyán ólálkodott a medve, és egy lakóházba is megpróbált betörni.
Műjégpályával, foci- és kötélpályával teszik a kikapcsolódásra és szórakozásra alkalmassá a parajdi sóbánya új látogatói szintjét, és még egy bár is helyet kap a részlegen.
A Magyar Polgári Erő kedden nyújtotta be jelöltjeinek dokumentációját Kovászna Megye Tanácsának elnöki és tanácsosi tisztségeire. A párt képviselői a vállalkozók ösztönzésére, turizmusra, sportra összpontosítanának.
A Szeben megyei főtanfelügyelő kedden az Agerpresnek megerősítette, hogy többé nem oktat már fizikát a nagyszebeni Samuel von Brukenthal Főgimnáziumban Klaus Iohannis államfő, mert nyugdíjba vonul.
A kormány keddi döntése értelmében zöld utat kapott a munkálatok megkezdésére a Sepsiszentgyörgyön épülő, körülbelül 245 millió lej értékű jégpálya – jelentette be a kormányszóvivő április utolsó napján.
Tizenhat millió euróból újították fel és bővítették ki Marosvásárhelyen az első nagy bevásárlóközpontot, amely korábban a Promenada Mall nevet viselte, mostantól azonban M pláza néven fut.
Szervezői szerint rég nem voltak annyin kint Szent György Napok koncertjén, mint vasárnap vagy akár szombat este: úgy becsülik, tízezreket mozdított ki a lakásból a jó idő és a nívós programajánlat.
A tulajdonosok nem is tudták, hogy ellopták egyik gépkocsijukat keddre virradóra, amely végül elakadt egy gyalogos ösvényen. A székelyudvarhelyi helyi és állami rendőrség rövid időn belül azonosította a tetteseket.
Az egyik bölöni esztena juhnyáját védelmező pásztort sebesített meg a medve hétfőn. Az áldozat állapota stabil, az önkormányzat a hatóságokkal együtt a medve azonosításán és a környék biztosításán dolgozik.
szóljon hozzá!